A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakran tesznek végrendeletet a nem az
első házasságban élő szülők. Különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is
született gyermekük, és a házaspárnak igénye, hogy a nem közös gyermekeik
egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Ha a törvényi szabályokra
bízzák az öröklést, akkor kevesebbet örököl annak a gyermeke, aki hamarabb
hal meg. Ilyenkor ugyanis a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, az
ő halála után pedig a volt házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek
nem válik örökösévé.

Egy egyszerű példán jól látható a különbség: amikor egy házaspár mindkét
tagjának egy-egy gyermeke van korábbi kapcsolatából, és nem született közös
gyermekük, akkor a közös vagyonukból egynegyed részt kap az a gyermek,
akinek a szülője előbb hal meg, és háromnegyedet, akinek később.

Ezt sokan igazságtalannak tartják, ezért végrendeletben rendezik el vagyonuk
sorsát. Erre két lehetőségük is van a házastársaknak: tehetnek külön-külön
vagy közösen is végrendeletet. Utóbbi érvényben marad az egyik fél halálát
követően, és ha kikötik, akkor módosítani vagy visszavonni sem lehet. Akik
nem szeretnék vállalni ez a halálon túli megkötést, azok gyakran egymással
egyeztetve, de mégis külön-külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös
vagyonból rájuk eső részről. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyelőre még
ez utóbbi a gyakoribb a házaspároknál, ugyanakkor tavaly megugrott a közös
végrendeletet készítő házaspárok száma, több mint másfélszer annyian
kerestek fel közjegyzőt emiatt, mint 2022-ben.

"Akik maguk szeretnék eldönteni, hogy haláluk után kik és hogyan örököljék a
vagyonukat, azoknak mindenképp érdemes még időben végintézkedést tenniük.
Így akár többet juttathatnak azoknak a gyermekeknek, akiknek az életükben
kevesebbet adtak, vagy bebiztosíthatják a korábbi kapcsolatukból származó
gyermekek örökrészét. A közjegyzők tapasztalatai szerint a nem az első
házasságban élők egyre gyakrabban tesznek végrendeletet, ezzel pedig az
örökösök közötti családi vitákat is megelőzhetik" - mondja Tóth Ádám, a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Mozaikcsaládoknál az is gyakori a tapasztalatok szerint, hogy a
végrendelkezés mellett ajándékozási, illetve házassági vagyonjogi
szerződéseket is készíttetnek a szülők, ezzel tisztázva a korábbi
kapcsolatokból hozott jogokat, kötelezettségeket. Ezek a szerződések is
befolyásolják a későbbi öröklést.

Az öröklési szerződés veszi át a tartási szerződés szerepét

Nemcsak a végrendeletek száma növekszik a közjegyzőknél évek óta, hanem az
öröklési szerződéseké is: tavaly tíz százalékkal többet kötöttek, mint
2022-ben. Ennek oka, hogy egyre többen maradnak időskorukra egyedül, állandó
segítség nélkül a közeli hozzátartozóik külföldi munkavállalása vagy
falvakból városba költözése miatt. Egy öröklési szerződéssel pedig haláláig
biztosíthatják maguknak a megfelelő gondozást és eltartást. Ráadásul a
tartási vagy az életjáradéki szerződéssel szemben ez nagyobb biztonságot
jelent az időseknek, hiszen a jellemzően a tartásért, gondozásért cserébe
adott lakás tulajdonjoga csak az örökhagyó halálával száll át a szerződéses
örökösre.

Csak végrendelettel tudnak örökölni egymás után az élettársak

Gyakori az is a közjegyzői gyakorlatban, hogy élettársak végrendelkeznek
egymás javára. Ők ugyanis a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek
egymás után, még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket
haszonélvezet. Így végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, és
ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket
az örökösök.

Sok az érvénytelen házilag szerkesztett végrendelet

Végrendeletet akár sajátkezűleg, elejétől végéig kézzel írva is lehet
készíteni, ugyanakkor érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe
venni. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú formai és tartalmi
követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen
legyen. A házilag készített végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak,
emiatt pedig érvénytelenek - ezt tapasztalják a közjegyzők.

A közjegyzőnél készített végintézkedésnek ugyanakkor számos további előnye
is van. A közjegyző közreműködésével kiküszöbölhetjük azokat a formai és
tartalmi hiányosságokat, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt
a hagyatéki eljárás során. Ezen felül a közjegyzői okiratba foglalt
végrendelet tényét mindig bejegyzik a Végrendeletek Országos
Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is
biztosan tudomást szerez róla.