A város több mint 1200 végzős diákja életében egy szakasz lezárul; az utolsó tanítási órák, a bolondballagás, a szerenádok és a ballagás szerepelnek még a naptárban. Szép hagyomány, hogy minden évben Székesfehérvár közössége nevében köszöntik és mondanak köszöntetet a végzős diákok osztályfőnökeinek, igazgatóinak munkájáért a Ballagási Hét nyitányaként. A Kossuth udvarban található Órajáték – amely Kovács Jenő órásmester munkáját dicséri – ballagási figura- és dallamsora ezen ünnepi pillanatok keretében indul minden évben. A diákság tiszteletére májusban egy hónapon keresztül a Gaudeamus Igitur dallamot, valamint egy sárospataki diákdalt játszik, a történelmi figurák helyett pedig az iskolai élethez kötődő személyek vonulnak fel.

A végzős diákok osztályfőnökeinek szervezett hétfői ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében felidézte, hogyan alakult ki és bővült egyhetes eseménnyé a ballagás köré szervezett programok sokasága több mint tíz évvel ezelőtt. Az volt a célunk, hogy hagyományt teremtve minden évben köszönetet mondjuk – a májusban a ballagók előtt tisztelgő Órajáték előtt – azért a 4, 6 vagy éppen 8 éves, kiemelten fontos munkáért, amelyet az osztályfőnökök tesznek a diákokért. Munkájukat lelkiismeretesen végzik nap mint nap. A lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek diákjaikért, legyen szó egy hét indításáról, dolgozatokkal terhelt napokról, a tanulmányi vagy az élet bármely területén felmerülő akadályok leküzdéséről. Mindig ott állnak az osztály mellett odafigyeléssel, jó szóval, ha kell, megfelelő szigorral, határozottsággal, de mindenekelőtt szeretettel. Az érettségit hozó időszak izgalma büszkeséggel és szomorúsággal is vegyül, hiszen a gyerekeket útnak kell engedni. Az alma mater, a tanárok és az osztályfőnökök a tudás mellett olyan lelki többletet is adnak, amelyek egy életen át elkísérik a diákokat.

A végzős diákok nevében Bódizs Boróka Ajsa, a Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium végzős tanulója, a XIV. Fehérvári Versünnep különdíjasa köszöntötte a pedagógusokat. „A középiskola elválaszt és összeköt két korszakot. Az itt töltött évek alatt formálódott a személyiségünk, kialakult az első, stabil énképünk, ebben állt tanító mestereink elsődleges szerepe, hiszen a tőlük kapott visszajelzések alakítanak át minket gyermekből felnőtté.  Sokan, sokféle helyről, sokféle céllal érkeztünk Székesfehérvárra, ami valódi kulturális központ lévén kiinduló pontot, biztos talajt és lehetőséget adott az első szárnybontogatásainkra. Rendkívül sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk, miközben mestereink megadták a közösséget és a biztonságérzetet. Világunk nem más, mint mesterek és tanítványok láncolata. Mindannyian tanítunk az életünkkel, így bízom benne, hogy amikor mi, egykori tanítványok kerülünk tanári szerepkörbe, akkor a kapott mintákat és mestereink üzenetét tovább tudjuk adni a jövő tanítványainak.”

A búcsúzó eseményen az ajándékokat dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester adta át a pedagógusoknak, az ünnepségen közreműködött Szabó Gergő, a XIV. Fehérvári Versünnep második helyezettje, aki Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka című versét szavalta el, majd a Kossuth Lajos Általános Iskola Kiskórusa Vecchi: Néked zeng ez a dal, Bárdos Lajos: Serkenj fel és Balázs Árpád: Tavaszébresztő dalát adta elő Szünder Nóra vezetésével. A rendezvényen részt vett Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója, Horváth Lajos Zoltán, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója, Vörös Csaba, a Székesfehérvári Intézményi Központ főigazgatója.