„Azért írtam ezt a könyvet, hogy elmondjam az embereknek, hogy az élet szép. Csak vegyék észre.” – gróf Nádasdy Borbála e szavakkal kezdte a válaszát a kérdésre, amely azt firtatta, hogy mi késztette könyve megírására. S aki elolvassa a „Zagolni zabad” és „A szabadság zaga” című köteteket, az valóban rácsodálkozik a „paprika-temperamentumú” fiatal lány s majdan asszony mindenen átsugárzó életszeretetére.

Augusztus 14-én a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban találkozott a szerző olvasóival, ahol Dr. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatójának bevezetője után Kassai István zongoraművész játékával és a helyi nyugdíjas klub műsorával köszöntötték a szervezők gróf Nádasdy Borbálát és közönségét.

.

A nádasdladányi kastélyt, Borbála asszony „kedvenc őse”, gróf Nádasdy Ferenc építtette 1873-ban. Különös tiszteletét iránta azzal indokolta, hogy művelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az első Nádasdy Alapítványt, Arany János ennek a pályázatára írta meg híres eposzát, a Buda halálát.

Gróf Nádasdy Borbála Cservenka Judit újságíró kérdéseire válaszolva mesélt emlékeiről, felidézve könyvének pillanatfelvételeit. Hiszen az emlékidézés pillanatfelvételek sorával zajlik. Emlékmozaikok sorából kapunk képet a korról, egy kíváncsi gyermek majd egy saját útját, független szabadságát kereső fiatal nő látásmódján keresztül.

.

A két kötet nem nagy ívű epikus tablója a II. világháborútól a 70-es éve elejéig nyúló korszaknak. A szerző remek szerkesztési módot talált az emlékek felfűzésére. Köznapi természetességgel sorjázó történetei, a pontos, részletező megfigyeléseket rögzítő egyszerű fogalmazásmódja, szinte zavarba ejtő őszintesége, a humorral elegyes fájdalom, mellyel a tragikus történelem egyéni konzekvenciáit feltárja, olyan atmoszférát teremt, mely rabul ejti az olvasót.

Nádasdy-család a magyar arisztokrácia egyik legnevezetesebb famíliája volt, amely történelmünk során gyakran játszott rendkívül fontos szerepet, és évszázadokon keresztül, különösen a 16-18. században, sok értékkel gazdagította Magyarországot. A kései utód élete a jog- és birtokfosztás, a megbélyegzés, az emigráció volt, a női sors megalázottságaival, fájdalmaival, örömeivel tetézve. Emberi tartása, nyitottsága, kedvessége és életigenlése ma is töretlen.

.

Ezen a délutánon mintegy háromszázan zsúfolódtunk a kastély nagyszalonjába és szomszédos termeibe, s a szerző még öreg estébe nyúlóan is mosolyogva, őszinte érdeklődéssel fordult olvasóihoz, s dedikálta könyveit:

Sok szeretettel: Nádasdy Borbála