Egyértelműen döntő jelentőségű mérközés volt a Velence SE - Bicskei TC meccs. Akár nyerünk, akár nem. A csapat felkészülése, edzőmérkőzései jól sikerültek, ez is befolyásolta a csapat hangulatát, mind lelkileg mind testileg. Sok bicskei szurkoló már a meccs előtt gondolkozás nélül kiegyezett volna egy döntetlennel is, hiszen az ellen a Velence ellen játszunk akik már többször is Megyei I. osztály bajnok volt és az NB III-ban is megpróbálkozott.

Bizony, ha csapatunk idén bajnok szeretne lenni, egy újabb komoly riválissal kell megküzdenie. A Bicske azonban régen nem látott, kirobbanó formában volt, de a Velence is hozta a formáját! Az első félidő nagyon kemény volt, mindkét fél részére, kapufákkal és helyzetekkel dúsan.

Gól azonban nem született. A második félidőben Bicske megszerezte a vezetést Varga Dániel góljával! A mérkőzés vége felé a Velence SE egyenlített. Az ellenfél játékosa több szemtanú láttára kézzel ért bele a labdába és ezútán védhetetlenül lött Rigó hálójába. A végeredmény 1-1.

 Gólhelyzet, a velencei kapus hárít

A közel száz tagú bicskei szurkoló is nagyszerű HANGulatot teremtett és végre, a szurkolóink nagy örömére a megyében talán elsőként ellen-szurkolótáborra talált a velencei lelátón. A szurkolás ennek ellenére békés volt, íme legrosszabb példa: -Mit kerestek itt, menjetek inkább haza!-mondta egy velencei szurkoló.

-Mi is magyarok vagyunk, nem? - kontrázott a B-közép. Ebbe beleegyeztek és elismerték a velencei szurkolók.

Fotó: Izing Máté

Gólöröm. Legszebb öröm a söröm

Az idősebb, tapasztaltabb amolyan velencei"öregrókák" már kifáradtak a szurkolásból és a korlátnak támaszkodva beszélték meg egymás között, békességben, a pályán lévő eseményeket.

Sosem szídták egyik csapatot sem. Kifejezetten udvariasak voltak, annak ellenére, hogy a bicskeiek a lelátók jelentős részét elfoglalták. Többször, több ember is megkérdezte, hogy rendesen látok-e, nem zavarják a kilátást. (Látva, hogy sárga mellényt viselek és fotógép van a kezemben.) A mérkőzés végén egyébként több velencei szurkoló is kijelentette: „Itt tulajdonképpen Bicske nyert, ezt „csak” a jegyzőkönyv és a hivatalos adatok ellenzik. A Bicskének pedig a kapus nyerte meg a meccset.”

A mérkőzésen tiszteletét tette Erdélyi testvérvárosunk, Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor és Tessely Zoltán bicskei polgármester is akik csatlakozott a B-közép nagyszerű szurkolásához. Kicsiék egyébként Albert Tibbor Úr tiszteletére külön plakátot készített Bicske-Tusnádfürdő felirattal és a magyar lobogó alappal melyet a bicskeieket bíztató jó pár darab, korlátra felfüggesztett zászlókra helyezték ki a B-közép.