„Remélem, hogy valakinek megjön a józan esze, és keresztül húzza ezt az egész tervezetet!” – mondta dr. Dienesné Fluck Györgyi sajtótájékoztatóján. A Szociális és Családvédelmi Bizottság alelnöke ugyanis arról beszélt az újságíróknak, hogy milyen költségvetési lehetőségei vannak az általa képviselt szakterületnek. Pontosabban, hogy milyen katasztrófák várhatók a közeljövőben – amelyek előszele már érezhető is.

Dr. Dienesné Fluck Györgyi a tájékoztatón elmondta, hogy a szociális ellátások feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A Magyar Köztársaság Kormánya az önkormányzatoktól mintegy 120 mrd forintot tervez elvonni, amely drasztikusan érintheti a szociális ellátások területét.

Az ellátórendszer amúgy is instabil lábakon áll, mind a pénzbeli, mind a természetbeli, mind pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása, megszervezése, fenntartása tekintetében. A megszorítások áldozatai így ismét a legszegényebb, a legsérülékenyebb, a legkilátástalanabb helyzetben lévő társadalmi csoportok lesznek.

.

De kiket is érinthet az elvonás a gyakorlatban?

Az alelnök kifejtette: Azt a jövedelemmel nem rendelkező időskorút, akinek ellátására a havi nevetségesen alacsony öregségi nyugdíjminimum (28.500 Ft) összegének a 80, 95, illetve a 130 %-át biztosítja a költségvetés. Azt a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korút, aki – miután sehol nem kap munkát, hitelvesztetten, kilátástalan helyzetben fordul az önkormányzathoz családja létminimumának biztosításáért.

Az ellátórendszer palettáján szereplő szolgáltatások (pl. a családsegítés, a nappali ellátások, az utcai szociális munka stb.) eddig is szűkösen, de elérhetők voltak a rászorulók számára. Ezen szolgáltatások további csorbítása beláthatatlan következményekkel járhat.

„Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek sokszor a megbélyegzéstől félve, megszégyenülten, kilátástalan helyzetükből eredő problémáikat hordozva, végső kétségbeesésükben fordulnak az önkormányzathoz.” – mondta dr. Dienesné Fluck Györgyi. - „A gazdasági válsággal összefüggésben az önkormányzatunknál a segélykérelmet benyújtók száma jelentős mértékben emelkedett a 2009. évi II. félévének eddigi időszakában.”

.

A krízishelyzetbe került személyek által előterjesztett kérelmekből is kitűnik, hogy jelentős mértékű növekedés tapasztalható a rászorulók körében a munkahelyvesztés okán, a családi hiteltörlesztések emelkedése miatt, a nagyobb arányú jövedelemcsökkenés kapcsán. A mindennapi megélhetés nehezítetté válik, sok család esetében egyenesen kilátástalanná.

Az iskolakezdés is elképesztő terhet jelent a családoknak. A támogatási kérelmek számában eért is tapasztalható számottevő növekedés. Ezen kívül a közüzemi díjhátralékkal küzdő családok is egyre nagyobb számban kérnek segítséget az önkormányzattól.

Sőt, itt van még egy óriási probléma, amit a az alelnök könnyezve osztott meg az újságírókkal: Az állami gondozásban élők után járó állami támogatás felét a nevelés költségeire eddig az intézetek kapták, a másik felét pedig a gondozott vehette fel egyösszegben, amikor betöltötte a 18. életévét. Ez adott némi segítséget az önálló, felnőtt életének kezdetén.

A kormány azonban megszüntette ezt a gyakorlatot, és a fiataloknak járó 50 %-ot meghagyta az intézményeknél: így „pótolva” a normacsökkenésből keletkező hiányt.

Fotó: Temesvári Márta

„De akkor mi lesz ezekkel a fiatalokkal, ha kirepülnek?” – tárta szét kezeit Dr. Dienesné Fluck Györgyi – „Ott állnak majd a nagy semmiben, egy fillér nélkül, támogató rokonok nélkül. Mihez fognak kezdeni? Hogyan élnek majd meg, hiszen még lakniuk sem lesz hol! Remélem, hogy valakinek megjön a józan esze, és keresztül húzza ezt az egész tervezetet!”