Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét sor kerül Székesfehérváron a külső védelmi terv teljes gyakorlatára. – kaptuk a hírt Stettler Zsuzsanna sajtóreferenstől, aki elmondta: A települések polgári védelmi besorolásának meghatározó tényezője az adott település területén elhelyezkedő veszélyeztető üzem. Székesfehérvár Megyei Jogú Város területén ilyen a SHELL GAS Hungary ZRt. Töltőüzeme. A szervezett védekezés, a lakosság védelme érdekében a jogszabály belső és külső védelmi terv kidolgozását írja elő.

A szabályozás értelmében a külső védelmi terv készítésére kötelezett településeken a tervben foglaltakat évente részlegesen, háromévente teljes körűen gyakoroltatni kell. A külső védelmi terv gyakorlása során a Sóstó Ipari Park és a Vásárhelyi úti lakótelep területe valamint a város nevelési és oktatási intézményei közvetlenül érintettek.

A városban telepített lakossági riasztó tájékoztató eszközökön sziréna - jel leadására kerül sor, és megkülönböztető jelzéseket használó járművek közlekedése zavarhatja a városban élők, dolgozók nyugalmát. A lakosságnak a sziréna – jel vételét követően nincs feladata, tényleges veszélyhelyzet nem áll fenn.

A sziréna – jel kétszer lesz halható:

A katasztrófa riadó szirénajele: 120 másodpercig tartó periodikusan változó hangmagasságú folyamatos szirénahang.

A riadó feloldásának szirénajele: 2 x 30 másodpercig tartó állandó hangmagasságú szirénahang 30 másodperces szünettel.

A gyakorlás közös biztonságunkat szolgálja, az esetleges kellemetlenségek felmerülése esetén a szervezők kérik az érintettek türelmét, megértését, ezzel is hozzájárulva a résztvevők közérdekű feladatának ellátásához. A gyakorlást szeptember 23-án, 9 – 14 óra között tartják.

„A technikai fejlődés magával hozta, hogy településeinken egyre több civilizációs veszélyeztetettségnek vagyunk kitéve, nincs ez másként Székesfehérváron sem – áll Nagy Lajos mk. pv. Alezredes, pv. tanácsos , kirendeltségvezető közleményében, amelyet a védelmi gyakorlat kapcsán küldött el szerkesztőségünkhöz – „ A különböző veszélyeztető hatásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, értékelésüket a településeken végre kell hajtani és annak eredményétől függően meg kell határozni a település polgári védelmi besorolását.

A jogszabályalkotó a besorolásnak megfelelően meghatározta a települések védelme érdekében a védelmi követelményeket a kapcsolódó rendszabályokkal együtt. A gazdálkodó szervezetek az általuk használt, veszélyes anyagokat számba véve elvégzik önértékelésüket, melyet felterjesztenek a hatósághoz Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A kormányrendelet két besorolási kategóriát különböztet meg alsó és felső küszöbös gazdálkodó szervezetekre bontva a veszélyeztetőket. A döntést a hatóság a jelenlevő veszélyes anyagtól és annak mennyiségtől függően mondja ki.

A gazdálkodó szervezetek belső védelmi terv készítésére kötelezettek, amennyiben a besorolási kategória értékeit eléri, illetve meghaladja a veszélyes anyagok mennyisége. Az alsó küszöbös üzemek közvetlenül nem veszélyeztetik a „kerítésen kívüli területeket”. A felső küszöbös üzemek esetében katasztrófa helyzetben üzemi területen kívül is fenn áll a veszélyeztetettség. A felső küszöbös üzemekkel rendelkező települések önkormányzatai külső védelmi terv készítésére kötelezettek, a településen élők biztonsága érdekében.

A tervet az érintett önkormányzat a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság közreműködésével dolgozza ki. A tervet a megyei közgyűlés elnöke hagyja jóvá az OKF főigazgatója egyetértését követően. A védekezési feladatokat meghatározó kormányrendelet írja elő a gyakorlások rendjét, a szabályozás szerint évente részleges, háromévente teljes körű gyakorlást kell végrehajtani. A gyakorlások során a védekezésben érintett szervezetek végrehajtják egy feltételezett káresemény felszámolását.

Ez az elsődleges beavatkozó szervezeteket érinti - tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség – amely kiterjed a beavatkozáson túl az együttműködésre, a közös feladatmegoldásra. A beavatkozásban közvetlenül érintetteken túl jelentős feladatok hárulnak az önkormányzatra, egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra, a lakosság védelme, a veszteségek csökkentése érdekében. A lakosság védelmi feladatokat is meghatározza a jogszabály az önkormányzatok részére, melynek egyik talán legfontosabb eleme a lakosság riasztása-tájékoztatása.

A követelményeket a városban telepített és folyamatosan fejlesztett lakossági riasztó-tájékoztató rendszer biztosítja. Ezek közül a legfontosabbak központi vezérlés, 24 órás megszólaltatási készenlét, elektromos hálózattól független működés. Az eszközök képesek szöveges információ átadására így, közvetlenül tájékoztatható az érintett lakósság.

A gyakorlás során a városban telepített 33 eszköz megszólaltatására kerül sor két alkalommal a feltételezett káresemény felszámolásához kapcsolódóan. Először a katasztrófariadó jel lesz hallható, majd a gyakorlás zárásaként a veszély elmúlt sziréna jel. A védekezés érdekében fontos, hogy a sziréna jeleket mindenki biztonsággal felismerje, ennek érdekében figyelje a jelzéseket. A gyakorlásba a korábbi években kialakított rendnek megfelelően a nevelési-oktatási intézmények is bekapcsolódnak, a meghatározott védekezési feladatok végrehajtásával.

A feladat nem új az intézményeknél, a gyakorlást jogszabály írja elő számukra kötelező jelleggel. Így elérhető, hogy a gyakorlásba közvetve mintegy 21.000 fő kerül bevonásra. Ezzel biztosítható a gyakorlás teljessé tétele, az elsődleges beavatkozástól az egészségügyi, rendőri biztosításon, lakosság riasztáson keresztül, az elzárkózás feladataival, teljes körűen gyakorlásra kerül valamennyi mozzanat.

A gyakorlások biztosítják azt az itt élők számára, hogy egy esetleges baleseti esemény a legkisebb veszteséggel felszámolható legyen, úgy a beavatkozók, mint a lakosság részéről.”