"Elképesztőnek és elszomorítónak tartjuk, hogy a tervezett beruházással azt a Velencei-tavat akarják külföldi és magyar befektetők tönkretenni, melynek védelmére, megóvására épp a Magyar Állam a rendszerváltozásig 45 milliárd forintot fordított! – nyilatkozta honlapunknak Balsay István, a Megyei Közgyűlés alelnöke, KDNP KÖT Fejér megyei elnöke, aki Mikszáth Kálmán gondolatait is idézte: „A természet az egyedüli, melyet a fantázia nem szépíthet, nem nagyíthat, csak törpíthet.”

„Rengeteget hallani, olvasni azokról a kétes ügyletekről, melyek egy nagy tóparti beruházás megvalósítása miatt zajlódtak, s melyeket most több hatóság, rendvédelmi, igazságügyi szervezet is vizsgál.” – mondta Balsay István – „Arról azonban már sokkal kevesebb szó esik, hogy milyen környezetvédelmi, természetvédelmi – európai uniós és magyar, országos és helyi – jogszabályok lehetetlenítik el ezt a gigantikus beruházást.”

A Megyei Közgyűlés elnöke elképesztőnek, és elszomorítónak tartja, hogy a tervezett beruházással azt a Velencei-tavat akarják külföldi és magyar befektetők tönkretenni, melynek védelmére, megóvására épp a Magyar Állam a rendszerváltozásig 45 milliárd forintot fordított!

Milyen európai uniós irányelvek gátolják a King’s City projektet?

2000/60/EK az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén irányelvét a magyar jogrendszer is átvette, a 221/2004. (VII.21.) Kormányrendeletben a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól rendelkezett. A Velencei-tó partjának ezen szakasza olyan értékkel, és szerepkörrel bír, mely a tó partjának más szakaszán nem pótolható.

Ez a terület a Velencei-tó talán egyetlen olyan szűrőmezője lehet, mely képes „lélegeztetni” és életben tartani a tavat. A hatalmas terhelést, mely a déli oldalon – sajnálatos módon – már visszafordíthatatlan, az északi oldal tudja csak egyensúlyban tartani.

A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről

Csak Natura 2000-ként emlegetett védettség az egyik legszigorúbb védelmi lehetőség arra, hogy természetes élőhelyeket, állatokat, növényeket megóvjunk. A 275/2004 (X.8.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló Kormányrendelet helyrajzi szám szerinti pontossággal határolja le azokat a területeket, melyeken beépítési tilalom, illetve szigorú szabályozások vannak jelenleg is érvényben.

A Velencei-tó Natura 2000 terület, a tervezési terület Natura 2000 menti terület. Ilyen jellegű terület esetében nem lehet asztal mellől, vonalzóval eldönteni azt, hogy a védett élőlények a Natura 2000 terület határáig mennek, terjeszkednek és nem tovább. Ráparancsolni egy szabad élőlényre, akinek épp az élőhelyét kívánják egyesek elvenni, nem lehet.

Fotó: Temesvári Márta

Milyen magyar jogszabályok gátolják a King’s City projektet?

„Boldog ember az, aki tud örülni a természet jótéteményeinek, boldogtalan az, aki képtelen e jótéteményeket élvezni.” (Holbach)

Hatalmas hibát követett el a tisztelt Magyar Kormány akkor, amikor a 83/2009. (IV.10.) Kormányrendeletével kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a „King’s City” nevű beruházást. Ezen jogszabály előtt a 2/2005. (I.11.)

Kormányrendelet értelmében el kellett volna végeztetni egy olyan környezeti hatásvizsgálatot, mely véleményünk szerint kimutatta volna, hogy ez a hatalmas beruházás veszélyezteti, és valóban káros hatással lehet a Velencei-tóra. (2) A környezeti vizsgálat [Kvt. 43. § (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező - a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel - arra a tervre, illetve programra, amely

a) az 1. számú mellékletben szerepel, továbbá

b) az 1. számú mellékletben fel nem sorolt olyan terv, illetve program, amely ba) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől, vagy (3)

Várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti vizsgálat szükségessége [Kvt. 43. § (5) bekezdés b) pontja] a) a település egy részére készülő szabályozási tervnél, illetve helyi építési szabályzatnál, továbbá olyan más, a (2) bekezdés b) pontjába tartozó tervnél, illetve programnál, amely helyi szinten kis terület használatát határozza meg; b) a (2) bekezdésbe tartozó terv, illetve program kisebb módosításánál;

c) a (2) bekezdésbe nem tartozó olyan egyéb tervnél, illetve programnál, amely környezethasználatot jelentő tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára keretet szab. Az 1996. évi LIII. a természetvédelméről szóló törvény 18. §-a teljes mértékben ellehetetleníti ezt a megalomán, gigantikus beruházást ezen a területen. 18. § (1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. (2)

Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a természetvédelmi hatóság állapítja meg. (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

A tavaly módosított Országos Területrendezési Terv és a hatályos Fejér Megyei Területrendezési Terv szerint a tervezési terület térségi tájképvédelmi terület övezete. „21.§ (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

(2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.”

A sukorói beruházás része lenne egy új autópálya csomópont is, mely hatalmas károkat okozna a sérülékeny, érzékeny területen. A csomópontok elhelyezésére a Közutak Útügyi Műszaki Előírás tervezése (KTSZ) nevű ÚT2-1.201:2008. sz. vonatkozik.

Ezen előírás alapján a csomópontok egymástól való távolságát több tényező befolyásolja:

• az út osztályba sorolása, • a területfeltárás, • úthálózati csomópontok, • biztonságos járműmozgatás, • az átmenő főút zavartalan forgalomlebonyolódása, • csomópontok jelezhetősége stb.

Az autópályák csomóponti távolságát ezen műszaki előírás 2.1.3.1 pontja rögzíti, mely szerint „a csomópontok egymástól legalább 2 km távolságban létesíthetők, ahol a távolságot a gyorsítósávok végétől a lassítósávok elejéig kell mérni. Ennél rövidebb csomóponti távolság esetén gyűjtő-elosztó sávot kell létesíteni”.

„A fent említett jogszabályok, okok lehetetlenné teszik, hogy egy jogállamban, az Európai Unió teljes jogú tagállamában – mint Magyarország – egy ilyen beruházás egy védett, természetes tó mellett megvalósuljon.” – mondta Balsay István, aki kifejtette: „ A jelenlegi Magyar Kormány a 2003-ban és 2005-ben elfogadott kormányhatározatokat is felrúgja, semmibe veszi.”

1117/2003. (XI. 28.) Korm. határozat a Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Koncepciójáról Alapvető célok

„1. A Velencei-tó - Vértes térség természeti, táji, kulturális környezet - mint turizmust vonzó értékek - megőrzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel összehangolt továbbfejlesztése, továbbá az ország nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettségeinek maradéktalan betartása a kiemelt térségben. A kiemelt üdülőkörzet legnagyobb vonzerejét a természeti, táji és kulturális értékek adják.

A kiváló adottságok közül legfontosabbak a Velencei-tó fürdésre, vízi sportolásra kiválóan alkalmas vízfelülete, a gyalogos, lovas, kerékpáros túrázásra alkalmas Vértes és Velencei-hegység, a történelmi és kulturális emlékhelyek, az Európában egyedülálló, sajátos karakterű, változatos és vonzó táj és egészséges környezet. A fejlesztés egyik alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. A Velencei-tó - Vértes kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, illetve fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek.

A „fenntartható fejlődés” elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó - Vértes térség egyrészt mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen.”

 1117/2005. (XII. 14.) Korm. határozat a Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról

I. Prioritások: „1. A Velencei-tó - Vértes térség ökológiai, természeti-táji, kulturális örökségéből adódó turisztikai vonzerejének megőrzése, környezet- és természetvédelmi érdekekkel való összehangolt fejlesztése, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettsége megtartásának célja mellett középtávú prioritásként kell kezelni:

• A Velencei-tó vízminőségének védelmét, vízháztartásának szabályozását; • A térség szellemi és kulturális örökségének megőrzését és bemutathatóvá tételét; • A természeti és táji értékek megőrzését.”

„A déli partot – rajtunk kívülálló okok miatt – már „bebetonozták”. Ha engedik a döntéshozók, hatóságok, szakemberek, hogy az északi part is hasonlóképp elsorvadjon a Velencei-tó nem fog „levegőhöz jutni”. Kiirtják és tönkreteszik Fejér megye, a Dunántúl és Magyarország egyik gyöngyszemét. Ezt pedig nem engedhetjük!” – fejezte be gondolatait Balsay István.

Kapcsolódó cikkeink:

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3988&Itemid=31

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3987&Itemid=1

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3965&Itemid=31

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3961&Itemid=31

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3866&Itemid=32

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3726&Itemid=31

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3169&Itemid=31

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2632&Itemid=32

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3678&Itemid=31