„Milliós végkielégítések”, „nyilvánosságra hozott topmenedzseri jövedelmek”, „igazgatótanácsi tagok díjazásai”, „felügyelő bizottsági munkák ellenértékei”, „előzetes letartóztatásban lévő tisztségviselő többmilliós jövedelme” – hetek óta ilyen és ehhez hasonló témák uralják a magyar sajtót. Ennek fényében különösen érdekes a Merces legújabb összehasonlító kutatása, amely hazánk piaci és közszférában dolgozó vezetőinek jövedelmét veti össze két szomszédos ország vezetőinek adataival.

A szlovákiai Workania cég által működtetett Merces bérinformációs portál kutatói 90.513 résztvevő adatainak elemzésével, továbbá 32.936 önéletrajzban közölt elvárt havi bér, és 16.033 állásajánlat egybevetése alapján például megállapították, hogy Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek havi bére elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől. – tudtuk meg Varga Mihálytól, a PR Herald munkatársától.

Vargha Mihály elmondta, hogy a hazai tulajdonú magánszféra, a külföldi tulajdonú gazdasági társaságok, és az állami tulajdonban lévő cégek vezető pozícióinak összesítésével kapott adatok szerint a Csehországban dolgozó cégvezetők átlagjövedelme havi bruttó 801 ezer- Ft-nak felel meg, Szlovákiában ez az átlag 666 ezer forint, míg Magyarországon csupán 585 ezer forint. (A jelen kutatási összefoglalóban az átlagfizetések forintban vannak megadva, az Eurót 270 Ft; a cseh koronát 10,7 Ft árfolyamon számoltuk át. A Szerk.).

A kutatás eredményei alapján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé a három szféra közül: az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől, 478 ezer forinttól, és alig 55%-a a külföldi tulajdonú cégek első emberei átlagjövedelmének, havi 796 ezer Ft-nak. Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelső fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átlagbérét (470 ezer forint), és majdnem 20%kal több mint cseh vezető kollégáiké (375 ezer forint).

.

A hazai tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak”: havi átlagbérük csak 84%-a szlovák társaikénak (525 ezer forint), és csupán 69%-a a csehországi vezetőkének (634 ezer forint). A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmeket tekintve azt mondhatjuk, leginkább Csehországban éri meg ilyen jellegű felelősséget vállalni: az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot (1 millió 25 ezer forint), míg Magyarországon közel 23%-kal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint.

A különböző felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (640 ezer forint vs. 339 ezer forint). Ugyanebben a szférában a felmérésben részt vevő marketingigazgatók havi átlagbére még jelentősebb különbséget mutat: Csehországban az átlag 829 ezer forint, Magyarországon 385 ezer forint, a szlovák kollégák átlagbére 485 ezer forint.

A személyzeti igazgatók munkáját egyértelműen a külföldi tulajdonú vállalatoknál értékelik legjobban – Magyarországon a belföldi magánszféra átlaga (432 ezer forint) mindössze 64%-a külföldi tulajdonú vállalatoknál elérhető átlagbérnek (674 ezer forint). Szlovákiában ez a különbség 22% (549 ezer és 702 ezer forint), Csehországban a legmagasabb ez az átlag mindkét szférában, és legkisebb a különbség (592 ezer forint és 725 ezer forint, valamint 19% különbség).

A cégek első számú vezetőinek átlagjövedelmét összevetve azt látjuk, hogy a csehországi külföldi tulajdonú cégek vezérigazgatói érik el a legmagasabb átlagjövedelmet: 1 millió 712 ezer forintot, Magyarországon ez az összeg 1 millió 606 ezer forint, Szlovákiában 1 millió 164 ezer forint. Ugyanezek a számok a belföldi tulajdonú magánszférában: Csehországban 1 millió 44 ezer forint, Magyarországon 1 millió forint, Szlovákiában 866 ezer forint. Néhány érdekes adat a szférák közötti összehasonlításból: a hazai belföldi tulajdonú cégek felmérésben részt vevő ügyvezető igazgatóinak átlagjövedelme havi bruttó 399 ezer forint, az állami szférában 419 ezer forint, míg a külföldi magántulajdonú cégeknél 1 millió 25 ezer forint.

Az összes szférát és pozíciót vizsgálva az éves jutalmak tekintetében még jelentősebb a különbség: Magyarországon az éves jutalmak átlagos összege 722 ezer forint, Szlovákiában ennek duplája, 1 millió 377 ezer forint, Csehországban pedig majdnem háromszorosa, 1 millió 910 ezer forint érhető el átlagosan. Ha külön vesszük szemügyre a szférákat, azt látjuk, hogy míg Magyarországon az állami tulajdonú cégek bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal (1 millió 79 ezer forint az átlag, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint ez a szám, a külföldi magántulajdonú cégek vezetői pedig átlagosan 855 ezer forint éves jutalomra számíthatnak).

Szlovákiában az állami szférában kapható éves jutalmak átlagos összege (553 ezer forint) fele a belföldi magántulajdonú cégek átlagának (1 millió 182 ezer forint), és harmada a külföldi magántulajdonú cégekének (1 millió 566 ezer forint). Csehországban ezek a számok: állami szféra 804 ezer forint, belföldi magántulajdonú cégek: 1 millió 650 ezer forint, külföldi magántulajdonú vállalatok: 2 millió 218 ezer forint.