Mi magyarok, azt szoktuk mondani, vesse bár a sorsa a sárteke bármelyik szegletébe valamely honfitársunkat, biztos, hogy előbb-utóbb, másik magyarral is fog találkozni... A futball világában is mondhatunk hasonlót, csak ott úgy szól az „axióma": brazil játékost mindenhol találni. A „szabályt" igazolja a vasárnapi, Videoton - Debreceni VSC mérkőzés is, hiszen a bajnoki címvédő, illetve a listavezető ászai között is találunk szambafutballistát.

Leandro Marcolini Pedrosa de Almeida, valamint Andre Alves dos Santos közül előbbi, a Loki hátvéde él régebb óta Magyarországon - már tíz éve. 1999-ben - tizenhét évesen - az MTK-ban tűnt fel, és miután játszott is a szezonban két élvonalbeli meccsen, még „gyerekként" Magyar Kupa-győztesnek, és bajnoki ezüstérmesnek mondhatta magát. 

 kék-fehérektől a nyugati országrészbe, Bükre (Büki TK, 2000), majd Szombathelyre (Haladás, 2001 tavasz-2002) szerződött. Két szezon után viszont visszatért a fővárosba, a Ferencvároshoz (2002-2006), ahol megszerezte első magyar bajnoki címét és újabb Magyar Kupa-elsőséget. Közben 2005-ben kicsit otthon is futballozott, a rövid kitérőbe épp belefért, hogy döntőt játszhasson az Atlético Paranaense futballistájaként a szubkontinens „Bajnokok Ligájában", a Libertadores Kupában.

A „Fradi-korszakban" kapta meg a brazil mellé a magyar állampolgárságot is, 2004-2007 között tízszer szerepelt a magyar válogatottban, tagja volt a Németországot, a Skóciát, és az Olaszországot legyőző csapatnak is.

A védőből időnként középpályássá "előrelépő" Leandro 2006-ban szerződött Debrecenbe, a Lokihoz: ez, a jelenlegi pályafutásának legsikeresebb szakasza a két bajnoki címmel, bajnoki ezüstéremmel, Magyar Kupa-győzelemmel, Szuperkupa-elsőséggel - és természetesen a Bajnokok Ligája meccsekkel. Balhátvédként ismertük meg, de bátran kapcsolódik bea támadásokba. Játéka az idősebbek számára (a jobbhátvéd) Carlos Albertóra, a középkorúaknak Juniorra, az ifjúság számára Roberto Carlosra hajaz.

A Leandrónál másfél évvel fiatalabb Andre Alves (egy hete, október 15-én ünnepelte 26. születésnapját) vasárnapi ellenfeléhez hasonlóan paulista, azaz Sao Paulo állam-beli. Csak, míg Leandro a Corinthians, majd a Loundra játékosa volt otthon, addig Alves a Sao Paulo FC-ben iparkodott húsz évesen, majd az União Agrícola Barbarense Futebol Clube-hoz igazolt.

A „barbároktól" szerződött Kispestre, a Honvédhoz, 2005 tavaszán. Csak félévet töltött a Bozsik Stadionban, utána Kaposvár, a Rákóczi következett, majd ő is tett egy „vargabetűt": 2008 őszén Oroszországban, a Lucs-Enyergija Vlagyivosztokban futballozott - nem az lett pályafutása legjobb idénye.

A Távol-Keletről „hazatért" Magyarországra, ahol több klub is szívesen látta volna - Andre a Vidit választotta. Bátran mondhatjuk, a Székesfehérváron töltött nem egész két idényben, a szurkolók egyik kedvence lett. Tavasszal elsősorban gólpasszai miatt dicsérhettük, most ősszel, jönnek mellé a gólok is. Andre valóban játssza a futballt, gyakran képes olyan megoldásokra, amelyekre azt mondhatjuk. „ilyet csak a brazilok tudnak"...

„Leandro remek futballista" - mondta honfitársáról Andre Alves. - „Természetesen jól ismerem őt, gyakran beszélünk telefonon is. Kitűnően játssza be a bal oldalt, sokat fut, és technikailag is nagyon képzett. Nagy szerepe van abban, hogy a Debrecen jó csapat lett, ezt láttuk egyébként kedden, a Fiorentina elleni mérkőzésükön is. Éppen ezért kiélezett, jó meccsre számítok vasárnap, Vidi-győzelemmel. Úgy érzem, mi vagyunk jobb formában, és készülünk, nagyon motivált a csapat!"