A Magyar Kupa negyeddöntőjében két érdekesnek nevezhető mérkőzést vívott csapatunk az Újpest ellen. A múlt heti találkozón a ködön kívül az is nehézséget jelentett, hogy játékosaink valahogy nem találtak magukra. Mi történt? Beszéljen erről dr. Mezey György vezetőedző.

- Egy olyan találkozón vagyunk túl, amely külön elemzésre szorul, de ebben nem csak nekem, mint vezetőedzőnek, hanem a klub vezetésének is részt kell vennie. Valljuk be őszintén, az első 35 perc után, amely minden reményre feljogosított minket a továbbjutást illetően, a kiállítás a szó szoros értelmében kinyírta a csapatot. Ez a kiállítás – a mérkőzés felvételeinek megtekintése után – kijelenthető, hogy nem volt jogos, hiszen Rajczi mintegy másfél méteres lesről indult, amit a partjelző nem jelzett. Ezzel lehetetlen helyzetbe hozta a játékvezetőt is, Horváth Gábor pedig kétségbeesésében olyan szabálytalanságot követett el, amiért kétségtelenül kiállítás jár. Hangsúlyoznám viszont, hogy ez a helyzet nem következik be, ha a partjelző jelzi a les tényét. Tíz emberrel igen nehéz helyzetbe kerültünk, hiszen az Újpest erős csapat. De hadd emeljem ki a pozitív oldalát a tegnapi derbinek: tíz emberrel is megszorongattuk a hazaiakat, bár nyilván érezhető volt, hogy ebből a helyzetből nagyon nehéz lesz visszajönni. Azt mondhatom, hogy a fiúk – néhány esettől eltekintve - mindent megtettek úgy a védekezés, mint a támadásépítés terén, a második félidő első felében egyértelműen domináltak a pályán. Nagy fájdalmam ugyanakkor – bár lehet, hogy ezt már unják az olvasók – hogy csak mintegy ötvenen jöttek el nekünk szurkolni. Nekik azonban szeretném külön is megköszönni azt a hallatlan nagy odaadást, amivel kiálltak mellettünk.