A 2010-es költségvetés ellehetetleníti az általános- és középiskolák működését is. Gyóni András, Fekete Ferenc és Földi Zoltán iskolaigazgatók a mai napon tartott sajtótájékoztatójukon elmondták: évről évre kevesebb pénz jut a költségvetésből az oktatási rendszerre. Az eredmények mára az oktatásban annyira leromlottak, hogy az már legnagyobb nemzeti kincsünket, a szellemi értékek fennmaradását és erősödését veszélyezteti.

„A magyar iskola 996-os Szent Márton hegyi megnyitása óta az embernevelést tűzte maga elé célul.” – kezdte sajtótájékoztatóját Gyóni András – „ A nevelést a teljes személyiség és általa a közösség (család, nemzet, egyház, emberiség) fejlődésének szolgálatába állította. Pedagógiai kultúrájának köszönhetően volt sikeres és vívta ki magának Európa és a világ elismerését.”

A rendszerváltoztatást követően a tradíciókkal szemben megjelent, majd megerősödött az az oktatásirányítási filozófia, amely szolgáltatásnak tekinti az iskolai működést, és a humán szférától idegen közgazdasági, minőségirányítási, mérési-értékelési-elszámoltatási mechanizmusokat érvényesít és kényszerít rá.

.

E felfogás szerint mindig a szolgáltatást igénybe vevőknek (a gyereknek és a szülőnek, illetőleg a fogyasztói társadalmat megtestesítő multinacionális cégeknek) van igazuk, minden tevékenységet az ő elvárásaikhoz kell igazítani, a partneri elégedettséget mindenáron megszolgálni, engedve a könnyebb ellenállásnak, az igénytelenségnek.

Gyóni András szerint ilyen kártevést tapasztalhattunk meg az utóbbi évek oktatásirányításában. A fogyasztók (a választók) kegyeit kereső, gyakran szakmailag hibás intézkedések sorozatát szenvedték el az iskolák. A kötelességteljesítést, az élhető rend és fegyelem megkövetelését száműzték a „reformintézkedések”. Eközben évről évre kevesebb pénz jutott a költségvetésből az oktatási rendszerre. Az eredmények mára a köz- és a felsőoktatásban egyaránt annyira leromlottak, hogy az már legnagyobb nemzeti kincsünket, a szellemi értékeink fennmaradását és erősödését veszélyezteti.

Gyóni András

A társadalmi és értékrendbeli változásokkal szemben az iskola is felkészületlen volt. Azonban képes lett volna megőrizni eredményeit, ha a politikától megkapta volna a szükséges segítséget. Mint ahogyan gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter idején, amikor Trianon után Magyarország a többség támogatását élvező nemzeti oktatás- és kultúrpolitika eredményeképpen volt képes talpra állni.

A kormányváltás után ezt az utat kell követnünk. Késlekedés nélkül visszafordítani a kártékony folyamatokat, és megkezdeni az oktatásügy újraépítését a közmegegyezésen nyugvó európai humanista értékek, a természetjog, a kereszténységben gyökerező erkölcsiség talapzatán.

A Kereszténydemokrata Néppárt az oktatásügyben ránk váró feladatokat az alábbiak szerint foglalja össze.

ALAPELVEK AZ OKTATÁSI RENDSZER

– kiemelt értékei az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság, a szektorsemlegesség, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése, a „mindenkinek igényei, képességei és törekvései szerint” elv és az ellenőrzött minőség teljes körű érvényesülése;

– megőrzendő értéke az intézmények szakmai autonómiája ésszerű szabályozottság és korszerű ellenőrzés mellett;

- értékteremtő, kiemelt ágazat, a társadalom megújító- és hajtóereje, nemzeti és egyetemes kultúránk alkotó eleme, amely sok más terület előtt elsőbbséget élvez;

– a közjót és az egyéni célokat egyaránt szolgálja, tiszteletben tartva mások jogait;

– egyensúlyt teremt a hagyományok és a folytonos megújulás között;

– igénybe vétele ingyenes és a gyermekek részére legalább 16 éves korig kötelesség;

– fenntartása az állam elsődleges kötelezettsége és felelőssége, amelyből jogok is következnek.

– Az ember áll a középpontjában: a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő, akiknek kötelességeik és jogaik egységet alkotnak.

– A köz-, a szak- és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés az oktatási rendszer egymásra épülő szerves része.

Fekete Ferenc

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

– tudás-, érték- és kultúraközvetítő nevelő intézmény, amely a gyermekek érdekeit szem előtt tartva pedagógiailag szükséges szolgáltató funkciókat is betölt;

– feladata az értékelvű nevelés a családdal együttműködve és azt segítve, valamint a műveltség alapjainak elsajátíttatása;

– célja a test, a lélek és a szellem arányos fejlesztésével a személyiség és a közösségek harmóniájának elősegítése.

A SZAKKÉPZÉS

– az oktatási rendszer szerves része, amelyben érvényesül valamennyi alapelv;

– kitüntetett feladata a munka becsületének helyreállítása, az újítások serkentése, a társadalom szakmai munkaerőigényének biztosítása.

Földi Zoltán

A FELSŐOKTATÁS

– az ország szellemi, morális és kulturális építésének kiemelt terepe;

– kitüntetett feladata a szellemi tőke gyarapítása, a tudományok művelése, az oktatás, a kutatás és az innováció egységén a fejlődés előmozdítása, a közjóért cselekedni kész értelmiség képzése és az ország felsőfokú szakemberigényének biztosítása;

– az oktatási rendszer szerves része, és a pedagógusképzés révén a közoktatás minőségének megalapozója.

A PEDAGÓGUS, OKTATÓ

– példamutató személyiségével az oktatási rendszer első számú működtetője, a gyermekek (diákok) mellett legfontosabb szereplője, akit megilletnek az ehhez szükséges anyagi és morális társadalmi létfeltételek;

– az alapelvek csak akkor érvényesülhetnek, ha azokkal a többségük azonosul;

– a célokat csak akkor érhetjük el, ha azokat a többségük magáévá teszi és munkájával elősegíti.

Fotó: Temesvári Márta

CÉLOK

Az intézményekben valósuljon meg az ismeretek, a kompetenciák és az erkölcsi rend harmóniája, ezen értékek elsődlegessége. Az oktatási rendszer sikeres működésének eredményeképpen a végzettek legyenek képesek és készek személyiségük és közösségeik gazdagítására, tudásuk megújítására egész életükön át. Ismerjék meg önmagukat, és legyenek képesek megóvni-megerősíteni személyiségük harmóniáját. Minél több tehetség bontakozzék ki, minél több területen, hogy alkotómunkával javakat tudjanak teremteni.

Senki se kallódhasson el. Minden egyes fiatal végezhesse el a képességeinek megfelelő sikerességgel az iskoláit. A korosztályok egyre növekvő hányada fejezze be eredményesen a középiskolát. Minden korosztály közel felének legyen lehetősége felsőfokú tanulmányokat folytatni államilag finanszírozott formában. A felső-, a köz- és a szakoktatás mérhető teljesítménye emelkedjék a világranglista élvonalába;

A felső- és a közoktatás, különösen a szakképzés társadalmi presztízse emelkedjék ismét a leginkább megbecsült kategóriák közé. Minden intézmény rendelkezzék rendeletben szabályozott infrastruktúrával, eszközökkel, sportlétesítményekkel; Az oktatási rendszer finanszírozásának GDP-arányos százaléka haladja meg az EU legfejlettebb országaiét. A pedagógus pálya váljék vonzóvá és keresetté, mert a célokat csak így érhetjük el.

PRIORITÁSOK

1. Teljes ember nevelése erkölcsre, tudásra, egészségre

2. A szakképzés eredményes és funkcionális működésének lehetővé tétele

3. Tehetségek felkutatása és fejlesztése

4. Leszakadás megakadályozása

5. A pedagógusok, oktatók megbecsülésének és tekintélyének helyreállítása

VÁLLALÁS

A magyar közoktatás javától szerkezetileg és tartalmilag idegen, ideológiai alapon erőltetett, hatalmi szóval elrendelt átalakítások helyett a neveléstörténetünkben bevált, régóta sikeres hagyományos értékeket őrizzük és fejlesztjük, visszaállítjuk az „esélyegyenlőség” jegyében újabban lefelé nivellált magyar közoktatás egykori „felemelő” szerepét a széles és igényes szakmai közvéleménynek és az értelmiségnek a döntések előkészítésébe történő bevonásával.

A leszakadt vagy leszakadóban levő rétegek gyermekeinek eredményes tanulásához, fejlődéséhez új esélyt teremtünk. A nevelést-oktatást nem közgazdasági értelemben vett szolgáltatásként kezeljük, hanem mint a társadalom megbízásából és felhatalmazásával, szakmai felkészültségük és emberi kvalitásaik alapján a köz bizalmát és tekintélyét élvező, szolgálatot teljesítő szakemberek által végzett és irányított közfeladatot.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke levélben köszöntötte a tanácskozást, mely tükrözi a nagyon jó együttműködést ebben a fontos kérdésben a két párt reményteli jövőképe között!

„A világ egybehangzó vélekedése szerint az információ korát éljük. De Vajon hol van, s hol lesz holnap az ember, aki biztos kézzel halássza ki az információ-tengerből a hasznos, jó tudást, és hajítja szemétre a sok ócska limlomot? Sajnos Magyarországon a Gyurcsány—Bajnai-korszak iszonyatos pusztítást végzett az oktatás területén is. Minden nap kétségbe ejtő hírek özönlenek ránk az olvasási készségek romlásáról, az alapismeretek hiányáról, a rossz érettségi eredményekről, gyenge nyelvtudásról” – írta a Fidesz elnöke.

„El akarják hitetni velünk, hogy csak arra a csekély tudásra van szükségünk, amivel megtaláljuk a bevásárlóközpont bejáratát és a pénztárcánkat a hitelkártyánkkal a zsebünkben. Az ismereteket tehernek tekintő szemlélet — amely alól fel kell szabadítani a diákokat — intézményesítette a félműveltséget, a töredékes tudást, amelyhez a munkaerőpiacon használhatatlan diploma is dukál” – folytatódott Orbán Viktor levele.

„A gyerekeknek „kompetenciája” már van, csak tudása nincs hozzá. Pedig akinek nincs megbízható, mindig előhívható ismeretanyaga az emberről, a világról, az védtelen és kiszolgáltatott, könnyen megvezethető lesz. Elveszíti a kritikus szemlélet, a mérlegelés, az okos választás képességét az élet minden területén!

Németh László szavaival:

„A műveltség nem egy ünneplőruha, amit hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete.” Vagyis olvasni, tanulni kell, mert olvasás nélkül az ember feje olyan lesz, mint a sorvadó, gyenge izomzat: nem visz el már minket semeddig – hangsúlyozta a pártelnök.

„Hatalmas munka előtt állunk tehát: megfordítani a rossz folyamatokat, rendbe tenni a magyar iskolák dolgát még nehezebb lesz, mint újraindítani a gazdaság motorját. Hiszen ez utóbbi egy jóféle gépezet: okos döntésekkel, jó olajozással csodákra képes. Az előbbi azonban maga az ember: félelmeivel és reményeivel, rossz beidegződéseivel és jóra való hajlamával. Miként azt láthatjuk, rombolni, kitépni, felgyújtani elég gyorsan lehet, de felépíteni csak gondosan, szakszerűen átgondolva. Mondják, diófát az unokájának ültet az ember. Nekünk azonban gyorsabbnak kell lennünk — ültessünk hát műveltséget, még mielőtt további nemzedékeknek kell lemondania a tudás terméseiről!” – írta Orbán Viktor.

 „Köszönet illeti a Kereszténydemokrata Néppártot és a Barankovics Alapítványt, hogy nekiláttak az alapok kiásásának, Szerencsére kiváló segítők csatlakoznak a munkához: a polgári erők oktatáspolitikusai mellett számíthatunk a műveltség iránt elkötelezett, hivatásuknak élő, a rossz intézkedések bénító ereje ellenében is dolgozó pedagógusokra. Kívánom, hogy a mai, Iskola-erkölcs-tudás című konferencián és fórumon hasznos, bölcs gondolatokra jussanak!”– zárul a pártelnök levele.