Együttműködési megállapodást írt alá tegnap a Megyeháza Címertermében a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (Fejér TISZK), a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Fejér Megyei Agrárkamara elnöke. A megállapodás a megyében szakmát tanuló mintegy ötezer diák elhelyezkedési esélyeit javíthatja.

Bajnai Zsolt, a Fejér TISZK sajtóügynökségének munkatársa elmondta a Fehérvári Híreknek, hogy Fejér Megye Önkormányzata és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban döntött arról, hogy a fenntartásukban működő tizenegy, szakképzéssel is foglalkozó középiskolából létrehozzák a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulást.

A Fejér TISZK feladata, hogy saját területén fejlessze a szak- és felnőttképzést, az e célra fordítható állami, önkormányzati és uniós forrásokat hatékonyan használja, a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képes intézményrendszert működtessen, és ezekben olyan képzési struktúrát hozzon létre, amely révén emelkedhet a szakképesítéssel szakmájukban elhelyezkedni tudók száma.

– A Fejér TISZK megalapítása óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy együttműködjön azokkal a szervezetekkel, amelyek hatással vannak a szakképzés fejlesztésére, illetve azokkal a vállalatokkal, amelyek meghatározó jelentőségűek a tagintézményeinkben oktatott szakmacsoportok szempontjából – mondta az aláírás előtt Csányiné Pergel Andrea, a Fejér TISZK munkaszervezet-vezetője. – Folyamatosan törekszünk arra, hogy a helyi gazdaság és a munkaerőpiac által támasztott követelményeknek a szak- és felnőttképzésünk megfeleljen.

.

A Közép-dunántúli régió szakképzés-fejlesztési stratégiájának, az országos szakképzési irányelvekhez igazodóan kiemelt célja a szakképzés és a gazdaság együttműködésének erősítése, a munkaerő-piaci kereslet-kínálat közelítése, a kereslet-vezérelt szakképzés megteremtése. A szakképzési folyamatok tervezése és végrehajtása nem képzelhető el a gazdasági igények megfogalmazása és képviselete nélkül.

Mindezekből kifolyólag a gazdasági kamarák az utóbbi időben jelentős szerepet kaptak a szakképzésben, hiszen képviseltetik magukat a regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokban, részt vesznek a tananyagtartalom meghatározásában, a szintvizsgák és tanulmányokat záró szakmai vizsgák szervezésében és lebonyolításában, a tanulószerződések nyilvántartásában és a gyakorlati képzőhelyek minősítésében.

– A két kamarával való együttműködési megállapodás aláírását mi kezdeményeztük – tette hozzá a Fejér TISZK munkaszervezet-vezetője. – Az együttműködés részeként vállaljuk, hogy a két kamara szakembereit bevonjuk a társulás tanácsadói testületébe, kikérjük véleményüket a beiskolázási tervek elkészítése során és a nálunk folyó képzések tartalmát illetően, továbbá az intézményeink humánerőforrás fejlesztése illetve pedagógus továbbképzés tervezése során is.

Fotó: Fejér TISZK

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetve a Fejér Megyei Agrárkamara az együttműködés révén szerepet vállal a Fejér TISZK szakképző intézményeinek piacorientált működtetésében, tapasztalatai révén pedig segíti a társulás hatékony működését, szervezi és ösztönzi a helyi gazdaság fokozott bekapcsolódását a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás szakképzési rendszerébe, és forrásszervezéssel, szakmai hátterével segíti a társulás munkáját.

A kamaráknak biztosított állami felhatalmazás révén ellenőrzi a szakképzési rendszeren belüli gyakorlati képzést, és akkreditálja a gyakorlati képzőhelyeket, továbbá szintvizsgákat szervez az Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társuláshoz tartozó szakképző intézményekben a képzés versenyképességének biztosítása érdekében.

A két kamara vállalja, hogy együttműködik az általános iskolai tanulók pályaválasztásának elősegítésében, annak érdekében, hogy a nyolcadikosok a munkaerő piac által igényelt szakmák felé orientálódjanak, és így a foglalkoztatási helyzet javuljon.

– A partneri együttműködés legfontosabb célja, hogy a szakképzést koordináló Fejér TISZK és a megye gazdasági szereplőinek egy jelentős és számunkra legfontosabb részét összefogó kamarák révén a gazdaság valós igényei jelenjenek meg az oktatásban. Szerintünk ez lehet az egyik záloga annak, hogy az oktatási intézmények nem munkanélkülieket, hanem elhelyezkedni tudó szakembereket bocsássanak ki.