Vadvízi túrákat vezet, snow-boardot- és síelés oktat, siklóernyőzik, s mindezekhez még hozzáteszi: „adózom, szavazok, lakáshitelt fizetek…” Kedvenc programja – amit minden évben végigcsinál -, az az olaszországi Nap-völgy-túra: június elején elutazik a Noce folyóhoz, ahol egy óriási gumihajóban küzd meg a kemény folyó vad hullámaival. Ráadásul a környék egy „isteni siklóernyős terep”, s a közeli gleccsereken még síelni is lehet. Ő pedig megőrül mindenért, aminek szárnya van, „vagy csak úgy repül”.

Leskó Lászlót a Fehérváriak bizonyára nem ismerik, pedig éveken át dolgozott a Fehérvár Televízióban. Merthogy a háttérben meghúzva végezte munkáját: vágóként dolgozott. Aztán tavaly átkerült a Bicske TV-hez főszerkesztő-helyettesnek. Itt pedig egy-két napon belül feltűnt a képernyőn, s felfigyeltek rá az emberek.

.

Ő ugyanis ott amolyan „mindenesként” mozgolódik: szerkesztő-riporter, operatőr, marketinges…. Sőt, ennél még sokkal izgalmasabb munkája is van – és ez az, ami miatt felkerestük őt. Érdemes ugyanis arra, hogy bemutassuk olvasóinknak. „Sokan hiszik, hogy ismernek, de valószínűleg meg tudnám lepni őket. Többet láttam és tapasztaltam már most, mint a legtöbben egy élet alatt.

.

 Aki fontos, azért tűzbe megyek, ellenségnek pedig ne kívánjon soha senki. Summa-summárum, legyen elég: "Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek.” „ – jellemzi magát röviden. Mi pedig eláruljuk, hogy igencsak kalandos életúttal büszkélkedhet már most, 29 évesen. Vadvízi túrákat vezet, snow-boardot- és síelés oktat, siklóernyőzik, s mindezekhez még hozzáteszi: „adózom, szavazok, lakáshitelt fizetek…”

.

No, de vissza az elejére: bármilyen hihetetlen, mégis igaz: 16 éves kora óta vadvízi túravezetőként dolgozik! Szülei ugyanis az elsők voltak Magyarországon (1990-ben), akik vadvízi evezéseket szerveztek utazási irodájukon keresztül. Az úticél Szlovákia és Ausztria volt.

A vállalkozás pedig olyan nagyra nőtte ki magát, hogy már saját bázisuk is van az Ausztriában található Salza folyónál, ahová május elejétől október végégi viszik a csapatokat egy kis „mártózásra”. Nagy ritkán Szlovéniába is vállalnak csoportokat, valamint olyan különlegesebb helyekre, mint Korzika, Peru vagy Amerika.

.

Gyermekük, a kis „Lesi” 1992-ben vett rész az első vadvízi expedícióján, amely izgalma annyira megfogta, hogy azóta se akarja letenni az evezőt! Sőt, benne volt az első egy-két emberben, akik a nemzetközi oktatói vizsgát is letették! Kedven programja – amit minden évben végigcsinál -, az olaszországi Nap-völgy-túra: június elején elutazik a Noce folyóhoz, ahol egy óriási gumihajóban küzd meg a kemény folyó vad hullámaival.

.

Ráadásul a környék egy „isteni siklóernyős terep”, s a közeli gleccsereken még síelni is lehet. S, hogy ez miért olyan fontos? Mert ő megőrül mindenért, aminek szárnya van, „vagy csak úgy repül”. Azt mondja, a siklóernyőzés áll legközelebb az „igazi repüléshez”. Nyáron, jó időben nyolcvan-száz kilométert is meg szokott tenni a motor nélküli szárnyakon.

.

S mivel a vadvíz és a repülés a hegyek közé űzte, igen hamar kipróbálta a síelést is. Persze, ezek után már valószínűleg nem lepi meg az olvasókat, ha eláruljuk, hogy síelést és snow-board-ot is oktat immár tíz éve. Az Osztrák-Olasz-Szlovén hármashatáron leledző Arnoldstein-i síterep sokáig a kedvence volt, a számára tökéletes nagypálya miatt.

.

Mint mondja: itt szépen lehet kanyarogva (netán az erdőben kanyarokat levágva) csúszni éppúgy, mint egy lendülettel, fék nélkül végigszáguldani, hála a széles pályának és az íves kanyaroknak…