Az országok világszerte súlyos aggodalmuknak adtak hangot az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának legutóbbi ülésén Irán emberi jogi helyzetének folyamatos romlása miatt. Az emberi jogi csoportok és az országok által a bizottság elé terjesztett dokumentumok és a bizottság ülésén elhangzott felszólalások részletesen elemzik Irán helyzetét, és rávilágítanak arra, hogy Irán nem teljesítette a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban vállalt kötelezettségeit.

„– A jó hír az, hogy a kormányok és a különböző szervezetek most összegyűlnek, hogy védelmükbe vegyék azokat az ártatlan iráni embereket, akiknek az alapvető jogai súlyosan sérültek az elmúlt egy év során” – nyilatkozta Dr. Farid Parvaneh, a Magyarországi Bahá’í Közösség egyik képviselője.

„– A rossz hír viszont az, hogy Irán továbbra sem vesz tudomást a tiltakozó hangokról” – folytatja Dr. Farid, miután az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2010. február 16-i ülésén részletesen foglalkozott Irán emberi jogi feljegyzéseivel. Muhammad Javad Larijani, az Iráni Iszlám Köztársaság Emberi Jogokért felelős Tanácsának főtitkára, azt mondta a bizottság ülésén, hogy Iránban vallásszabadság van, és hogy egyetlen bahá’ít sem üldöznek vallási meggyőződése miatt.

„– Ha bahá’iokat letartóztatnak, az kizárólag azért történik, mert szektaként működnek, és illegális tevékenységet folytatnak” – állította (a tényleges bizonyítékok bemutatása nélkül) Larijani.

A valóság azonban ettől eltér. – hívta fel a tényre figyelmünket Varga Mihály, a PR Herald munkatársa - A bahá’iok üldözésének és az ellenük folytatott negatív propagandának a részeként Iránban legutóbb olyan tévésorozat készült, amelyben sértő képek és állítások jelentek meg a bahá’í hit alapítójáról, Bahá’u’lláhról és elődjéről, a Bábról.

.

A bahá’iok megalázását célzó hamis állítások teljesen elszomorítják a világ bahá’í közösségeit. A tévésorozat lealacsonyító módon ábrázolja és mutatja be a bahá’iok által mélyen tisztelt vallásalapítókat. Ez a lépés például nagyon hasonlít a háború előtti hitleri Németországra, mikor a zsidók ellen készítettek hasonlóan negatív hangvételű propagandafilmeket.

Miközben az iráni kormány keményen szembeszáll és üldözi azokat, akik sértő vagy tiszteletlen módon beszélnek a vallási szentségeikről, addig a vezetőség nem tartja tiszteletben mások vallását, és minden lehetséges módon megpróbálja rossz színben feltüntetni más vallási közösségek tagjait. A hatóságok a tömegeket a bahá’iok ellen uszítják, és ebbe a médiát is bevonják úgy, hogy országos szinten terjesztik a gyűlöletet a vallás követői ellen.

„– Irán újra teljesen hiteltelenné vált a nemzetközi közösség szemében” – jelentette ki Dr. Farid, aki ennek alátámasztására azt is hozzátette, hogy február elején Iránban 14 újabb bahá’ít tartóztattak le. A letartóztatottak között van Niki Khanjani, az egyik fogva tartott bahá’í vezető fia is, akinek a tárgyalása jelenleg zajlik hamis vádakkal.

Shirin Ebadi is megírta az ENSZ emberi jogi biztosához intézett levelében: Irán most úgy próbálja fokozni a fogva tartottakon a nyomást, hogy a letartóztatottak családtagjait túszul ejti. Az egyik letartóztatott bahá’í vezető, Jamaloddin Khanjani, 76 éves és majdnem két éve ül börtönben. Először az unokáját, majd most januárban a fiát is letartóztatták. Irán elkeseredett szélmalomharcot vív mindenki ellen, másokat hibáztat saját problémáiért és megpróbál elnyomni minden más, a saját ideológiájától különböző véleményt. Az Iráni ellen felszólaló államok többsége főként a júniusi elnökválasztást követő erőszakhullámra és az országban élő vallási kissebségek helyzetére tért ki az ülés alatt.

Brazília felszólította Iránt, hogy terjessze ki az alapvető jogokat az ország minden vallási közösségére, hogy a bahá’iok is egyenlő jogokat élvezhessenek az ország többi állampolgárához hasonlóan. Mexikó is kifejezte azon véleményét, hogy az összes kisebbséget megilleti – különösen a bahá’í közösséget –, hogy szabadon gyakorolja vallását. Dr. Farid Parvaneh megemlíti, hogy Románia és Szlovénia felszólalási ideje majdnem teljes hosszát arra használta, hogy az iráni bahá’i közösség elnyomásáról beszéljen.

„– Az alkotmányos garanciák ellenére, melyek minden embernek egyenlő jogokat biztosítanak, az iráni kisebbségekhez tartozó személyeknek a törvényhozásban és a gyakorlatban is állandó diszkriminációval kell szembenézniük” – áll az Amnesty International jelentésében. Az üldözött csoportok között etnikai és nyelvi kisebbségek, kurdok, arabok, azerbajdzsániak, türkmének, baluchok, és olyan vallási kisebbségek is vannak, mint a bahá’iok. Irán állítása ellenére a bahá’iok Iránban állandó diszkriminációval néznek szembe, és vallásukat nem gyakorolhatják szabadon.

A kormány a nem államilag támogatott médiát is olyan erősen szemmel tartja, hogy mikor egy turisztikai hirdetésben az indiai bahá’í templomról készült kép jelent meg, ha átmeneti időre is, de azonnal betiltották a hirdetést megjelentető újságot. A Human Rights Watch elnevezésű emberi jogi szervezet szóvivője azt is megállapította, hogy a „a legnagyobb nem-muszlim vallási közösséget alkotó bahá’í hit követőitől a kormány szisztematikusan megtagadja a szabad vallásgyakorláshoz kapcsolódó jogokat”.

„– Legtöbbször a kormány (csakúgy, mint a bahá’iok üldözése kapcsán) az ország biztonságot használja ürügyként arra, hogy ártatlan személyeket tartóztasson le, és megtagadja tőlük a törvényes eljáráshoz való jogot” – áll a Human Rights Watch nyilatkozatában.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülése annak a viszonylag új eljárási módszernek (universal periodic review) a része, melynek során az ENSZ 196 ország emberi jogi teljesítményét vizsgálja négyévente. 2010 az első év, hogy Irán került sorra a vizsgálat során, s ezúttal is alaposan áttekintik és mérlegelik az országra vonatkozó emberi jogokkal kapcsolatos feljegyzéseket.