Élete maga is egy mű, amelyben felelősség, nemzeti összetartozás, és ennek érdekében történő tenni akarás egyaránt jelen van. Ezen gondolatok fogalmazódtak meg Székesfehérváron, a Szent István Művelődési Házban, ahol a 80 éves Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőt, írót köszöntötték barátai, hívei, falubelijei, a megye és a város elöljárói.

Hatalmas érdeklődés övezte Csoóri Sándor „A Föld, nyitott sebem” című verses válogatásának dedikációját a belvárosi Vajda János könyvesboltban. A találkozót követően, meglepetésként, a Szent István Művelődési házba hívták születésnapjának ünnepelésére.

 - Csoórira úgy tekinthetünk, mint a jelen elszegényedett és torzított világ jobbik részének vezérére, az értéket kereső és szolgáló, egy nyelvben és történelemben gyökerező élet politikai gondolkozásának szellemi vezéralakjára. - ezen gondolatokkal nyitotta meg a köszöntések sorát dr. Spányi Antal megyéspüspök, aki hozzátette: az elmúlt évtizedek alatt meghatározója volt jó és igaz törekvéseknek, jelleme pedig bátor kiállást ad nem csak ma, de akkor is, amikor ennek garanciális biztosítéka még nem létezett.

.

Csoóri élete maga egy mű, amelyben felelősség, nemzeti összetartozás, és tenni akarás egyaránt jelen van, amely mindannyiunkat össze kell, hogy fogjon. Nem csak szűkre szabott határainkon belül, hanem mindazokat is, akik épp úgy értik e szót, és épp úgy anyanyelvükként szeretik ápolják, mint mi.

dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke emlékeztetett: Csoórinak, mint a kultúrára, közgondolkozásra, a nemzet jövőjére ható pozitív erőnek hatását érezzük, de valódi nagyságát ma felbecsülni lehetetlenség, iránya pedig a jövőbe mutat. Ha a nevét említik, akkor nem csupán költőként, filmesként, a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televíziónak életet, szellemet adó gondolkodójaként említik. Nem. Ha róla esik szó, akkor Ő a „Csoóri”, akiről, mint a hagymáról, le lehet hántani a különféle rétegeket, de ezáltal éppen az önképet veszthetjük el.

Végezetül „férfiemberhez illő” születésnapi ajándékként Kodolányi Zoltán (az író unokájának) kerámia csodáját nyújtotta át az ünnepeltnek, azt kívánva, legyen második kánai csodaként a korsó mindig tele finom borral.

Vargha Tamás Székesfehérvár önkormányzatának tanácsnoka személyes emlékeit felelevenítve arról beszélt: azt a nemzedéket képviseli, akik számára a helyes értékrendet Csoóri Sándor világította meg.

- Napjaink értékeket nem tisztelő, ócsárló világában ezért mi tiszteletet adunk a költőnek, a nemzetben gondolkodó írónak, aki az utánuk jövő generációknak példát, mintát ad arról, „hogy az embernek mindenek előtt saját magát kell megteremtenie a hatalmon lévőkkel szemben, mert az önálló viselkedés és minden vakmerő gesztus felér egy utcai tüntetéssel.”

Fotó: Szűcs Gábor

Csoóri Sándort szűkebb pátriája képviseletében Zámoly Község Önkormányzata nevében Baki Dezső köszöntötte, felelevenítve az alkotó pályájának egy-egy pillanatát, kezdve a Pápai Református Kollégiumban eltöltött évekről, embert formáló, segítő tanárokról, majd a rendszerváltás előkészítésében, lefolytatásában vállalt korszak alkotó szerepéről.

Bobory Zoltán a „Széjjel széledtünk” című verssel, majd Sajtos Lajos, a Magyarok Világszövetsége megyei szervezete részéről köszöntötte az ünnepeltet. Munkásságát párhuzamba állítva Illyés Gyuláéval emlékeztetett arra, hogy Nagy László és Csoóri nem méltatlanul kapta meg korábban az „ikercsillagok” jelzőt, hiszen szerepvállalásuk biztos irányt mutattak nemzetük, magyarságuk számára. 

Mindig is azt tettem, amit belülről éreztem, semmi egyébre nem figyeltem – mondta végezetül maga az ünnepelt. Csoóri Sándor elmondta, 1956-ot követően Zámoly közeli pusztán olyan események történetek életében, hogy a korabeli hatalom nem csak a városból, de a megyéből is végérvényesen szerette volna kitiltani őt, súlyos átkokat dobálva rá. Később még is szívesen jött Székesfehérvárra, s mint fogalmazott, nem őrzött, s most sem őriz haragot senki felé.

Megfogalmazta azt is: 1945 óta óta valójában semmi sem volt igaz a történelmünkben, s azt is bátran meg kell mondani, hogy a Szovjet hadsereg Felszabadítása valójában Magyarország megszállását jelentette. Emiatt pedig itthon a múltunkat ugyan úgy meg kell teremteni, mit a jövőnket.