Egyre többen keresik a választ, hogy miként kell belépni, értékesíteni, kommunikálni, mérni a közösségi oldalakon, ennek köszönhetően a közösségi oldalak használati szokásainak erősödésével megjelentek az SMO (Social media optimization) szakértők, tanácsadók. A vállalkozóként gondolkodó személyek, a kis- és középvállalkozások is újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ott is elérjék a célpiacot, a vásárlói réteget. Pedig a közösségi szokásokat nem is ismerik!

Egyre több médiumban lehet hallani és olvasni arról, hogy a közösségi kommunikáció szerepe mennyire felértékelődött napjainkra. A szakemberek és tanácsadók is azon a véleményen vannak, hogy egy vállalkozásnak igenis jelen kell lenni a közösségi kommunikációban, sőt, egyre több tanácsot lehet elérni, hogy hogyan is kell ezt a jelenlétet „jól csinálni”.

Azt senki nem látja, hogy a célpiac (a közösség) mire és hogyan reagál.

„Az Internet Stratégia Tervező Irodánál (ISti) úgy döntöttünk, hogy egy vizsgálatot hajtunk végre a közösségi oldalak szokásainak megértésére. Ennek a tanulmány megírása tehát nem egy kutatócég több ezres kérdőív kitöltésén alapult, hanem az ISti kezdeményezése volt. Elsősorban a saját részünkre készült, hogy képet kapjunk a közösségi kommunikációs szokásokról.” – mondta honlapunknak Tóth Zoltán, a Isti üzleti tanácsadója, amikor legújabb kutatásukról kérdeztük.

A cég Tövisháti Gyöngyit, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának online marketing szakos hallgatóját kérte meg, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésének részeként koordináljon egy kérdőíves felmérést, majd készítsen egy elemzést a közösségi oldalak használati szokásairól.

Hogyan végezték el ezt a felmérést?

A kérdőíves felmérést egy teljesen hétköznapi időpontban indítottákk el főként a Twitter, a Facebook, valamint az Iwiw közösségi oldalakon. A gyors és minél hatékonyabb eredmény elérése érdekében a kérdőív kiküldését 4-5 fő kapcsolati ponton indították el. Olyan emberek segítségét kérték, akik nagyobb közösségi táborral (követővel, kapcsolattal) rendelkeznek, és napi szinten használják a fent említett weboldalakat.

 A kérdőív kitöltéséért cserébe nem ajánlottak fel semmi extra nyereményt vagy kompenzációt. Nem kértek meg senkit, hogy pénzért töltesse ki a kérdőívet. Ennek ellenére 2 nap alatt több száz kitöltés érkezett be (pontosan 397db). A kérdőív kitöltők nagy része, közel 80%-a „erős” internet felhasználó, vagyis napi szinten használja az internetet. Ettől a ténytől függetlenül a felmérésnek köszönhetően komolyabb képet kaptak a közösségi oldalak használati szokásairól.

Érdekes, hogy egyáltalán nem volt reprezentatív a minta, mégis a kitöltők aránya férfiak és nők körében majdnem 50-50%. A kitöltők közel 70%-a nem éri el a 36 éves kort, valamint a legtöbb kitöltő az online, illetve a marketing területen tevékenykedik. A leginkább használt közösségi oldalak azok lettek, ahol a kérdőívet kiküldék. A Facebook megelőzte az Iwiw-et, a Twitter-t is már a kitöltők több mint fele használja.

Más adatokkal összevetve érdekes, hogy míg az Iwiw-et használók „nem” szerinti megoszlása szinte azonos (vagyis ugyanannyi nő használja az iwiw-et, mint ahány férfi), addig a Facebook-ot és a Twittert nagyobb arányban használják a férfiak. Mindhárom közösségi oldalon leginkább a 36 év alatti korcsoport képviselteti magát. Egyéb megnevezett közösségi oldalak, amelyek nem szerepeltek a listában, és többen is megjelölték őket: a baratikor.hu, MySpace.com, XING.com, network.hu, tumblr.com, valamint a myclub.hu oldalakat.

Hiába az aktívabb felhasználói réteg töltötte ki a felmérésünket, - elsősorban iwiw, Facebook, twitter felhasználó - a kevésbé ismert közösségi oldalakat egyáltalán nem használják. Összességében, az Iwiw helyett egyre nagyobb arányban használják a Twitter-t és a Facebook-ot. A felmérés kitöltők 76%-a nem éri el a 36 évet. Jól látható, hogy még mindig a közösségi oldalak aktív felhasználói a fiatalabb korosztály. A válaszadók naponta többször olvassák a közösségi oldalakat.

Mivel a felmérést nem hirdették sokáig, és egy meghatározott időpontban küldték ki a felkéréseket, így több mint valószínű a kitöltésében a napi közösségi felhasználok vettek részt. Az adat nagyon biztató lenne marketing szempontból, de az említett okok miatt nem tekinthető reprezentatívnak.

Hogyan olvasod a hírfolyamokat? – ez a kérdés első olvasásra nem volt mindenkinek egyértelmű, mivel a hírfolyam kifejezés a Facebook-on és a Twitter-en vált először ismerté. Az Iwiw-en csak pár hónapja ismert fogalom. A legtöbb felhasználó (bár folyamatosan nyomon követi az eseményeket) csak a legfrissebb híreket nézi A felhasználók 80%-a használja a közösségi oldalak „megosztott eseményeit”, és folyamatosan figyelemmel kíséri azokat. Nagyrészük naponta többször is üzennek az oldalon, a válaszadók mindössze 15%-a mondta azt, hogy egyáltalán nem, vagy pedig ritkán ír üzenetet.

A hírekkel, reklámokkal kapcsolatos megállapítások: Egyértelmű a helyzet, hogy akciót, kedvezményeket a közösségi oldalakon nem szoktak megosztani és nem is szereti a célpiac, ha valaki csak ezt adja át a közösségnek. A közösségi oldalak megfelelő követőbázissal (kapcsolatrendszerrel) elég jó hírközlő oldalak tudnak lenni.

Mind a Facebook, mind a Twitter alkalmas arra, hogy számunkra releváns infót közöljön, ha a megfelelő véleményvezéreket ki tudjuk választani. A válaszadók majd 60% hetente megoszt valamilyen hírt. Köszönhetően a multimédiás mobiloknak (kép esetén) és a videó-megosztóknak (videó esetén) a felhasználók rendszeresen osztanak meg kép és videó jellegű tartalmat. Ha valaki burkoltan akar reklámozni, akkor erre a videó a legalkalmasabb, mert az interaktívabb tartalmakra többen rákattintnak!

Alkalmazások megosztásában a közösségi oldalak még nem járnak az élen, több mint 50% a válaszadóknak soha nem osztott meg alkalmazást. A közeljövőben ez a tendencia változni fog. Egyre több alkalmazás íródik a közösségi oldalakra, a felhasználók lassan napi szinten fogják ezeket használni. . A válaszadók 54% vezet saját blogot, de ezek 95%-uk 35 év alatti. Az ennél idősebb generációból nagyon kevesen írnak blogot. Érdekes adat, hogy a blogot vezetők nagyrésze férfi.

 A felhasználók háromnegyede szokta ajánlani a közösségi oldalakat másoknak is. Ezt viszont leginkább a 18-25 év közötti korosztály szokta kihasználni. A 40 év feletti korosztályból kerülnek ki azok a válaszadók, akik azt mondták, hogy egyáltalán nem ajánlják a közösségi oldalakat, azokat leginkább ismerősök gyűjtésére használják.

A közösségi oldalakon leginkább híreket, képeket, videókat osztunk meg egymással, viszont csak azokat a linkeket olvassuk el, nézzük meg, amelyek számunkra érdekes, releváns információkat tartalmaznak. Nem érdemes feleslegesen spam-elési technikákba időt fektetni a közösségi oldalakon!

A felhasználók közel 80%-a ismeri és használja a különböző Iwiw-es vagy Facebook-os alkalmazásokat, viszont az is kiderült, hogy ezeket az alkalmazásokat az emberek nem szokták megosztani egymással. Egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani az alkalmazások fejlesztésére. A közösségi oldalak fiatalabb látogatóit az alkalmazások kötik le.

A válaszadók 55%-a használja rendszeresen a Twittert, nagy része 25-35 év közötti férfi. A Facebook-kal és az Iwiw-vel ellentétben a Twitteren nem jellemző az, hogy személyes ismertség alapján követik egymást a felhasználók. Leginkább olyan embereket követnek, akik hasonló tevékenységet folytatnak velük, akit szimpatikusnak találnak, illetve az olyan embereket, akikről már hallottak valamikor.

A kérdőív kitöltők 79%-a ajánlások, valamint érdeklődési kör alapján csatlakozik egyik vagy másik kategóriába. A korábbiakban már említettük, hogy az emberek azokat a linkeket nyitják csak meg, amelyek számukra érdekes információt tartalmaznak, így valószínű, hogy ha egy ismerős ajánlotta az adott csoportot vagy rajongói oldalt, azt a felhasználók általában megnyitják, és ott döntik el csatlakoznak-e vagy sem. A válaszadók mindössze 5%-a mondta azt, hogy csatlakozik hirdetések alapján rajongói oldalhoz, vagy csoporthoz.

Ennek ellenére mégis hatékony módszer rajongói oldal népszerűsítésére a hirdetés, mert a Facebook rendszerében is a kattintások alapján kell fizetni. A konverzió pedig tapasztalataink alapján magas, egy érdekesebb rajongói oldal esetében akár jóval 50% feletti is lehet. Az emberek a mai napig is leginkább információgyűjtésre használják a közösségi oldalakat. Viszont érdemes tudni, hogy információt „keresni” nehéz ezeken az oldalakon. Információt gyűjteni úgy érdemes, hogy a közösséget megkérdezzük!

A kutatás alapján kiderült, hogy a válaszadók harmada még nem használja a közösségi oldalakat üzleti, vállalkozási oldalról, inkább személyes célból. Érdemes tudni, ha egy vállalkozásról pozitív véleménnyel vannak a közösségen belül, az nagyon sokat jelenthet a vállalati hírnévnek. Természetesen, kockázatot is jelenthet a közösségi kommunikáció. Amennyiben negatív vélemény alakul ki, azt nagyon nehezen lehet megváltoztatni.

A válaszadók több mint a fele azt mondja, hogy kevésbé használja a közösségi oldalakat arra, hogy a saját blogjának olvasótáborát növelje. Ebből az információból le lehet vonni azt a következtetést, hogy az emberek úgy gondolják, hogy az adott közösség nem egyezik meg az ő célpiacával. A Facebook és a Twitter nem elsősorban a baráti kapcsolatok, és rokonság gyűjtők színtere. Ezek a közösségi oldalak a virtuális barátok, ismerősök, egy érdeklődési tábor összegyűjtésére tolódott el.

Egyre jobban az üzleti érdek vezérli a felhasználókat ismerősök gyűjtésére, vagy az egy érdeklődői online közösségi kapcsolatrendszer kialakítása. Összegzés Összességében kijelenthető, hogy az online közösségi kommunikáció ebben az évben tovább fog erősödni. Teljesen át kell alakítani az eladási stratégiákat. Nincs lehetőség csak a „push” reklámtechnikákat alkalmazni.

A felhasználók (fogyasztók) egyre könnyebben, és egyre gyorsabban érdeklődnek, információt cserélnek, folyamatosan tájékozódnak a döntéseik előtt. Teszik ezt ismerőseiken keresztül, vagy megkeresik a téma szakértőit és tőlük kérdeznek. Megváltoztak az információszerzési lehetőségek. Többé nem lehet egy legyintéssel elintézni egy negatív véleményt, vagy lebecsülni a szájról-szájra terjedő ajánlások erejét.

Már nem a márka, a brand dönt, hanem a jó vélemény! Senkit sem érdekel a márka! Egyre nagyobb teret nyer a bizalom igénye, és a jó ár/érték arányú termékek, szolgáltatások. Azok a termékek, amik teljes mértékben kiszolgálják a felhasználói igényt, és mindemellett az ismerősök, a közösség is jó véleménnyel van róluk.