„Kis, piros, pöttyös napcsoda, a régi, osztatlan oskola pattogó labda-mosolya. Írni, olvasni tanított. Szeretem Ünnep Margitot. Sze-re-tem Ün-nep Mar-gi-tot.” Így ér véget Bella István Kossuth-díjas költő verse, amelyben tiszteleg gyermekkorának sárkeresztúri tanítónője előtt. A gyönyörű nevű asszony túlélte „Pityét”, a hajdani kedves tanítványt, aki viszont beemelte az irodalomtörténetbe írni-olvasni tanítóját. És most a tanító követi tanítványát. 95 éves korában meghalt Ünnep Margit. Temetése július 8-án fél 11- kor lesz a székesfehérvári Csutora temetőben.