Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap
Nem értenek egyet a szülők és a pedagógusok Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta   
2010. május 14.

ImageA Diáktanító magántanár-közvetítő szervezet és egy érettségi felkészítéssel foglalkozó portál szervezésében 2010. április 29. és 2010. május 12. között 724 fő pedagógus és 743 fő szülő részvételével zajlott egy kutatás arra vonatkozóan, hogy a leginkább kérdéses tényeket hogyan látják a fogadóórákon az iskolapad egyik, és a másik oldalán ülők. Az együttműködés területén a tanárok és tanítók állítása alapjáratban pozitívnak mondható: a kérdezettek 67% úgy véli, a szülőkkel a kapcsolata teljes mértékben rendben van. A szülők ötöde úgy véli, hogy a tanárokat vagy nem érdekli a diák, vagy csak kritizálják a gyereket.

 

Az internetes felmérés 14-14 kérdésből álló kérdőívét 724 fő pedagógus és 743 fő szülő töltötte ki. A Diáktanító.hu és a Doo.hu kutatásának célja az volt, hogy egymás mellé helyezve a két fél álláspontját, világossá váljon, hogy mely területeken kell fejleszteni a szülő-pedagógus kapcsolatot, valamint, hogy felmérje, reális kép van-e a felekben egymásról. A kutatás nem reprezentatív minta alapján történt, viszont a kitöltött kérdőívek nagy száma okán az eredmények reális alapot adnak a következtetésekre.

Tóth Béla, a Diáktanító ügyvezetője elmondta honlapunknak, hogy a felmérés egyik fő üzenete, hogy több olyan terület látható, ahol merőben eltérőek a vélemények, olykor egymásnak teljesen ellentmondóak, míg találni olyan közösnek is mondható platformot, ami a későbbiekben kiindulópont is lehet. Az együttműködés területén a tanárok és tanítók állítása alapjáratban pozitívnak mondható: a kérdezettek 67% úgy véli, a szülőkkel a kapcsolata teljes mértékben rendben van és a többség érti a javaslataik lényegét és elfogadják az építő kritikákat.

Ezzel némiképp ellentmond, hogy a szülők a témát firtató kérdésre 50% nyilatkozott pozitívan, míg a fennmaradó hányad úgy érzi, nem foglalkoznak egyedileg gyermekével és közel ötöde (18%) a kérdezőknek úgy véli, hogy e téren komoly gondok vannak, a tanárokat vagy nem érdekli, vagy csak kritizálják a gyereket!

Az oktatás minőségének és a pedagógusok fizetésének összefüggését célzó dilemmára ugyancsak eltérő elképzelések jellemzőek, míg a szülők 53% szerint nem a fizetés nagyságától függ a minőség, addig a nevelők 62% úgy véli, hogy valószínűsíthető, hogy a fizetés emelkedésével a tanítás is magasabb színvonalon történne.

Ugyancsak a fizetésekkel kapcsolatos érdekes információ, hogy a valóság és a szülői vélemények mennyire egyeznek a pedagógusok bérét illetően. A szülők nagyobb része (70%) úgy véli, hogy egy átlagos tanár 80-120 ezer forint nettó jövedelmet vihet haza havonta, a kérdőívet kitöltött pedagógusok 4/5-e ezzel szemben 90-140 ezer forintos nettó bérrel rendelkezik.

„Többszörösen kihangsúlyozott kérdéskör, hogy a tanárok dolga a tanítás, vagy a nevelés is.” – mondta Tóth Béla – „A témában meglepő eredmények születtek mindkét fél válaszaiból: a szülők ugyanolyan arányban (42%) gondolják, hogy néha van olyan, hogy egy-egy tanár segíti őket a gyermeknevelésben is, mint azt, hogy nagyon ritka az ilyen, illetve sajnos a mai világban erre egyáltalán nem számíthatnak. Emellett a pedagógusok válasza: 63%-uk gondolja úgy, hogy talán van esély a gyermekek pozitív irányba mozdítsák, de ehhez a szülő segítsége elengedhetetlen.”

Az eltérések újabb állomása a nebulók tanulmányi eredménye is. Míg a tanárok és tanítók állítása alapján 56% úgy látja, hogy az osztályokban, ahol tanít, nem javul az osztályátlag, addig a szülők fele úgy látja, hogy saját gyermeke eredménye javuló tendenciát mutat (bár megjegyzendő, hogy 42%-uk nem osztja ezt a véleményt).

Érdekesnek tűnő adat, hogy míg a szülők 80% arról nyilatkozott, hogy jól kijön a gyermek tanáraival, addig a pedagógus kör szakmai felkészültsége alapján mindössze 21% mondja magát maximálisan elégedettnek és 73%-uk szerint vannak problémák, vagy véli úgy, hogy sajnos kevés köztük az igazán jó tanár. A gyermekek felkészültsége területén is tapasztalhatóak kevéssé pozitív adatok: a tanítók 86%-a úgy véli, hogy a nebulók nem készülnek eleget a tanórákra, aminek oka fele-fele arányban a szükséges segítség hiánya és a lustaság, linkség.

A szülők ezzel szemben 91%-ban úgy gondolják, hogy a diákok fel tudnak készülni az órákra. Közülük megközelítőleg azonos azok aránya, kik egyedül és akik segítséggel teszik mindezt. Az teszi az előző adatot különössé, hogy a segítség mibenlétét firtató kérdésre a szülők mindössze 53%-a tudja, hogy hova forduljon, ha segítségre van szüksége, míg 34% esetében vagy csak néhány témára korlátozottan, vagy egyáltalán nincs kihez fordulni, ha nem boldogulnak idő, vagy tudáshiány miatt az aktuális tananyaggal.

A jó hír, hogy a szülők 91%-a úgy gondolja, hogy gyermeke jól, vagy közepesen tanul. Ezt a képet némiképp árnyalja, hogy a tanárok 78%-ának vannak problémái a gyerekekkel és úgy vélik, kevés az igazán jó és tehetséges gyerek. A pedagógusok mindennapjaival és problémáival foglalkozó kérdések kapcsán az adatok azt mutatják, hogy egyre rosszabb képességűek a gyerekek, és hogy nincs arányban a tananyag mérete és a kapcsolódó órák száma.

A fegyelmezéssel az oktatók mindössze 18%-nak van gondja, valamint kijelenthető, hogy a tanításhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok mindössze 33% esetében okoznak problémát, haladják meg a tanításra fordított időmennyiséget.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >