Székesfehérváron hagyományosnak számító Honvédelem napi rendezvény-sorozat záró ünnepeként a Vörösmarty Színházban köszöntötték a Dr. Spányi Antalt, a Székesfehérvári Római Katolikus Egyházmegye püspökét, Dr. Balogh Ibolyát, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét, a honvédeket, az Összhaderőnemi Parancsnokság állományában dolgozókat és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének tagjait.

.

A Magyar honvédség és a város mindenkor szoros kapcsolatban állt, hatott rájuk a katonák sorsa! Igaz volt ez a háborúk időszakában, de jelentősen befolyásolták a város fejlődését a béke idején bekövetkezett események, a laktanyaépítéstől kezdve az országos jelentőségű átszervezésekig.

Generációk nőttek fel a kölcsönös barátság és együttműködés szellemében, amit értékként őriznek és jó baráthoz illően ápolnak. Csak úgy lehet tovább bővíteni a meglévő kapcsolatokat, ha a cél érdekében minél szélesebb körben sikerül megnyerni a civil társadalmat. Ezen szándék eredményeként 1995. májusában megalakult a Honvédség és Társadalom Baráti Kör, s az első nagyobb közös rendezvényre 1996-ban került sor a Vörösmarty Színházban.

.

A Fehérváron élők többségében úgy gondolják, akik itt szolgálnak, ők a város katonái! S azt is tudják, hogy katonáik becsületesen helytállnak határainkon túl is. Ezzel is Székesfehérvárnak hoznak dicsőséget. A katonák mellett azokat a személyeket is köszöntötték az ünnepségen, akik önkéntes munkájukkal segítik elő, hogy a honvédelem ügye kellő figyelmet, a Magyar Honvédség pedig folyamatos társadalmi támogatást kapjon a békés hétköznapokban is.

Ők azok, akik ügyelnek rá, hogy a katonák áldozatos munkája ne maradjon támogató elismerés nélkül! Székesfehérvár lakói az elmúlt években jelentős számban fogtak össze és alapítottak civil szervezeteket, amelyek felvállalt célja a hazafiság megerősítése, a honvédelem fontosságának hangsúlyozása. Ma több mint tíz, a területen működő civil szervezet munkájára egyre inkább az együttműködés jellemző! Az együttműködés során újabb feladatok is megfogalmazódnak. Ilyen a 20. századi háborúkban elesett hősök emlékének ápolása. Ezen a területen még sok adósság van.

Ezt a hiányt hivatott pótolni a Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társasága, amelyet civil szervezetek alkotnak. A székesfehérvári civil szervezetek felhívásához egyre többen csatlakoznak más városokból is. Meggyőződéssel vallja, hogy erkölcsi kötelesség a katonahősök tiszteletére történő nevelés, katonasírok és emlékek méltó ápolása.

Tizenöt évvel ezelőtt, pontosan 1995. május 18-án Dr. Gyuricza Béla tábornok úr által alapított szervezet az eltelt másfél évtizedben maradandót alkotott. Az eltelt másfél évtizedben összefogtak a honvédelem ügyét magáénak érző, és ezért tenni kész polgárok, világnézeti hovatartozásuktól függetlenül. A szervezet elősegítette, hogy a honvédelem „beszédtémává váljon” a város közösségeiben, s ezzel párhuzamosan a honvédség és társadalom közeledjen egymáshoz, kapcsolatuknak legyenek fórumai és az együttműködés váljon mindennapivá.

.

 Sikeresen elősegítették a honvédelmi ismeretszerzést a rendszeres kerekasztal beszélgetések, vitadélutánok és hazai, majd nemzetközi konferenciák szervezésével. Kezdeményezték a pákozdi 1848-as katonai emlékhely megőrzését, támogatták annak tovább fejlesztését, a bővítés megvalósulását és a katonai hagyományok felelevenítését. A tizenöt év során a szervezet életében tevékenykedő több mint 250 személy munkájának segítségével egy új kultúrát sikerült meghonosítani és fenntartani: az együttműködés és közösségteremtés kultúráját polgárok és a katonák között.

Emellett eredményesen szolgálták a célt: „a honvédelem erősítése érdekében segíteni a honvédség társadalmi támogatását.” Az ünnepségen felszólalók köszönetüket fejezték ki a Magyar Honvédség vezetőinek és teljes személyi állományának áldozatos munkájukért, egyúttal kérve őket, hogy tartsanak továbbra is szoros kapcsolatot a civil szervezetekkel, segítsék az ifjúság körében végzett honvédelmi nevelőmunkát.

Ugyanakkor a példaértékű együttműködésként értékelték azt a segítséget és támogatást, amelyet az elmúlt év során a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokága és a város katonai szervezetei Székesfehérvár érdekében nyújtottak.

Az ünnepség további részében Benkő Tibor Tábornok, az ÖHP parancsnoka szólt a megjelentekhez. Elsőként azon katonákat köszöntötte, akik távolban, az árvíz sújtotta területeken állnak helyt igyekezve embereket és tárgyi értékeket menteni.

Mint fogalmazott, tapasztalatai szerint Székesfehérvár becsüli és elismeri katonáit. A méltató szavak nem csak a mai, de a több évszázaddal ezelőtt élt katonáknak is jár. Vérzivataros történelemmel vagyunk gazdagok, gondoljunk csak Szent István, Szent László királyokra, a második honalapító IV. Bélára, az egri nők bátorságára, Zrínyiekre, Hunyadiakra, a nándorfehérvári diadal egész világot bejárt hírére, a kuruc hőstettekre, vagy éppen a vérrel áztatott 1848-as szabadságharcra és az év nyarán megalakuló új magyar honvédségre.

Fotó: Szűcs Gábor

Emlékeztetett, hogy a nemzetünk akkor felismerte, a forradalmának vívmányait, célkitűzéseit csak egy nemzeti honvédség képes megvédeni. Petőfi Sándor, a szabadságharc költője „A honvéd” című versében így fogalmazott: „ Isten után legszebb és legszentebb név a honvéd-nevezet!”.

A Honvédelem napja alkalmából megrendezett ünnepségre utalva Benkő Tábornok emlékeztetett arra, hogy a hon védői 1849 májusában foglalták vissza a bitorlóktól Buda várát, egy független nemzet fővárosát, ezzel is példát mutatva a helytállásból.

Az ünnepségen sor került a Dr. Gyuricza Béla emlékgyűrűk átadására, melyet Keleti György, a Honvédség és Társadalom Baráti Körök országos elnöke és Szelekovszky Ernő, az országos elnökség tagja vett át. A rendezvény ünnepi színvonalát tovább emelte az Alba Regi Táncegyüttes tagjainak népies dallamvilágot megelevenítő műsora.