Az összehangoltság, fegyelem és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők az Európát próbára tevő gazdasági helyzet javításáról - közölte Orbán. Európának alapvető változásokra van szüksége, az eddiginél bátrabb cselekvés kell - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az élen halad - természetesen nem a gazdaság és a pénzügyek állapotát tekintve, hanem a cselekvés gyorsaságát, az új teendők felismerését illetően.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tisztességes közteherviselést célzó bankadó gondolatát most fogadták el az európai vezetők, míg a 29 pontos magyar gazdasági akciótervben már szerepel ez a célkitűzés. Versenyelőnyt jelent Magyarországnak az Európai Unión belül a következő két-három évben a politika, mert az új magyar politikai viszonyok rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé - jelentette ki Orbán.

.

Mint fogalmazott, a korábbiakban a politika kockázati tényezőt jelentett Magyarország számára. Kitért arra, hogy a főbb magyarországi gazdasági célkitűzések egybeesnek az európai célkitűzésekkel. "Fontos a pénzügyi fegyelem, de a kulcs a növekedés" - idézte az EU-csúcson többek által megfogalmazott prioritást.

***

Korábban:

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön a szervezet 2011-2020-as átfogó gazdaságpolitikai stratégiájáról. Uniós források brüsszeli közlése szerint a tagországok állam- és kormányfői elfogadták a program valamennyi fő célkitűzését, köztük azt a korábban nézeteltérést okozót is, hogy a szegények számát az időszak végére 20 millió fővel csökkenteni kell. További - már korábban jóváhagyott cél, hogy az EU 2020-ra a 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási szintet próbál érjen el.

Más célkitűzések szerint kutatásra a bruttó nemzeti termék 3 százalékát kell fordítani, a következő évtized végére megpróbálják 40 százalékra emelni a felsőfokú képzésben részesülők arányát, a szén-dioxid kibocsátását pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig. A vezetők egyetértésre jutottak abban is, hogy még szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést folytatnak, és szigorítják az államháztartási fegyelmet is, beleértve akár új büntetőintézkedések alkalmazását.

A szankciók pontos mibenlétéről ugyanakkor nem született döntés. Helyszíni források közlése szerint megállapodtak abban is, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságok terheinek viseléséből, és az EU javasolja azt is, hogy a legfejlettebb és vezető feltörekvő országok húszas csoportja (G20) vitassa meg a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illeték bevezetésének lehetőségét. Egyetértés volt abban is, hogy a tagországok hozzák nyilvánosságra a bankjaik fizető- és ellenálló-képességének vizsgálatára végzett felméréséket, az úgynevezett stressz-teszteket.

Fotó: Burger Barna

***

Korábban:

Az állam- és kormányfői tanács a tervek szerint olyan intézkedéseket fogad el, amelyekkel lehetővé válik az újabb válságok elkerülése és a gazdasági együttműködés megerősítése. Ezek közé tartozik a pénzügyi szektor szabályozásának szigorítása, a tagországok költségvetésének előzetes vizsgálata, de az államháztartási fegyelmet be nem tartók szigorúbb szankcionálása is. Az egész napos találkozón Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A vezetők egyebek között arról cserélnek eszmét, hogyan lehet fokozni az együttműködést és a koordinációt a tagországok gazdaságpolitikájában.

Mint Donald Tusk lengyel miniszterelnök előzetes nyilatkozatából kiderül, a közép-európai országok egyik fő törekvése e téren, hogy a döntéshozatal ne szűküljön le az euróövezet államaira. Az eurózóna pénzügyminiszteri csoportját elnöklő luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker viszont úgy vélte, a közös pénzt használó övezetnek "képesnek kell lennie arra, hogy továbbmenjen a huszonheteknél", azaz a teljes uniónál.

Több kétoldalú megbeszélést is tartottak az értekezlet előtt. Így például David Cameron brit miniszterelnök találkozott José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, s egyetértettek abban, hogy az uniónak most "a lényegi ügyekre és nem az intézményi reformra kell összpontosítani". Ez azt mutatja, hogy egyelőre ellentétes álláspontra helyezkednek Angela Merkel német kancellárral, aki szerint további változtatásokat kellene végrehajtani az EU alapszerződésén, valamint Nicolas Sarkozy francia elnökkel, aki egy új uniós intézmény felállítását is el tudná képzelni a szorosabb gazdasági együttműködésre.

Jóllehet a júniusi félévzáró kormányfői értekezlet hagyományosan általánosabb, politikai jellegű ügyekre koncentrál, most a gazdasági nehézségek miatt nagyobb teret kapnak a pénzügyi piac szabályozására, az államháztartási helyzet megerősítésére vonatkozó témák. A piacnak szóló üzenet a résztvevők reményei szerint az is, hogy a következő tíz évre vonatkozó versenyképességi és növekedési program, az EU2020 elfogadásával az unió egyértelművé teszi: van gazdaságpolitikai stratégiája hosszú távra is.

A kormányfői tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy az értekezletet megnyitva külön hangsúlyozta, hogy a tagországokban is szükség van a hosszú távú - szerkezeti - problémák kezelésére. A további válságok elkerülése vagy súlyosságuk előzetes enyhítése érdekében nem kerülhető el szerinte az uniós államháztartási szabályok módosítása sem: az elnök irányításával a tagországok pénzügyminisztereinek csoportja külön dolgozik e témán.

A brüsszeli csúcstalálkozó foglalkozik Izland EU-csatlakozásának kérdésével, Észtország euróövezeti tagságával és az Irán elleni nemzetközi szankciók témájával is.