Egyházmegyénk minden részéről érkeztek hívek és plébánosok a Székesegyházba Szent István ország-felajánlásának évfordulóján. Ekkor újította meg ugyanis a megyés főpásztor hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király is tette 1038-ban, a halála előtti napon.

.

.

.

 

.

Szent István, miután utolsó fiúgyermekét, Imrét is elvesztette, országát, életművét a halála előtti napon a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Spányi Antal szentmisén megemlékezett Nagyboldogasszony napjáról.

.

.

Mint mondta: A dogmát csak 1950-ben hirdette ki XII. Piusz pápa, de az egyház a tanítást kezdetektől elfogadta igaznak. Szent István országfelajánlása után Magyarország Mária országa lett, azaz Regnum Marianum, népe pedig Mára népe. 1777-es alapításakor egyházmegyénk védőszentje a Mennybe fölvett Mária lett.

.

.

.

 

.

„A keresztény ember szemét Máriára emelve tudja, mit jelent Isten akarata szerint élni. Látja benne azt, aki ismeri Isten akaratát, mert figyel rá, aki engedelmeskedik, mert kedve telik az istenes életben, és aki másokra is szeretettel figyel, mert a másikban nem vetélytársat, hanem testvért, Isten gyermekét látja. Ennek a Máriának oltalmában él és hal a hívő magyar ember csaknem egy évezrede.” – mondta a megyés főpásztor beszédében.

.

.

.

 

.

 

 A szentmise végén Mons. Ugrits Tamás atya beszélt az elkövetkező imádságról, majd a megyés főpásztor letérdelve a fejereklye és a tabernákulum előtt Máriát megszólítva kérte továbbra is égi közbenjárását, és a térdelő templomi sokaság előtt újra fölajánlotta országunkat, családjainkat.

.

Fotó: Temesvári Márta