A MÁV Előre hivatalos "nyárutói", összegzett közleménye

A fehérvári együttes felkészülése a "nagy csönd" ellenére már augusztusban elkezdődött, előkészítve a mai nappal startoló hivatalos, kétegyházi tréninget a junior Európa Bajnokság Szerbiában zajló döntőire. Így nem lehet kétséges annak fontossága, hogy – a "tavalyi" eredmény megtartásának szándéka mellett – a lányok remek formába lendüljenek.

Ne csupán a szezon első ütközetére (okt. 2.), hanem már a most következő nagytornára; ahol Antal Anett, Vacsi Evelin, Tálas Zsuzsanna, Dzunic Anna Mária, Papp Dóra közvetlenül is érintett. (Gyakorlatilag harmadát teszi ki a "mávos küldöttség" a teljes keretlétszámnak.) Természetesen, mindezeknek komoly előfeltételei vannak, anyagi, szellemi, fizikális téren lemondás, igyekezet, kitartás kell(ett) hogy jellemezze az elmúlt napokat, heteket...

Az előző szezon sem volt szűkmarkú meglepő "mellékvitáktól", fölösleges félreértésektől, de ezektől függetlenítődve – a mutatott teljesítmény, koncentráció, példás bizonyítvány tükrében –, ma már igyekszünk "csak a jóra emlékezni". A méltánytalan megnyilvánulások, meg nem értett, "friss" reakciók mellett azonban sem most, sem később nem mehetünk el teljesen, "fülbedugva".

Az elnökség kénytelen-kelletlen, összeült a nyár derekán – "lég-kondíciótól” mentes irodahelyiségében –, miután a hosszas egyeztetések ellenére elutasításban részesült annak a büntetésnek elengedése érdekében összeállított kérelme, amelytől való eltekintést a mai napig jogtalannak tart támogatói, anyagi helyzetének ismerőivel együtt. Igen, a kis költségvetésből dolgozók számára húszezer forint is pénz.

Ebből egy örömittas csapatot már vendégül lehetne látni, egy győztes meccs után. Lehetne, ha nem kellene befizetni; a „késedelmi díjat”. Fontos megjegyezni: nem a konkrét összeg lett visszatartva, annak befizetése és beérkezése a határidő napjáig megtörtént. Az igazolópapír marad el, futott be határidő után.

Lehet emberi hibáról, mulasztásról, bármi másról beszélni..., a hibát elismerték, azért (írásban) kértek elnézést (írásban) a tagok, a címzettek azonban a méltányosságnak semmiféle jelét sem mutatták az igénylők felé. /Valójában szerencsésnek is mondható, hiszen a húszezer nem egyszeri, hanem napi penzum is lehetett volna.../

Dévényi elnök és Fésüs edző több más észrevétellel is élt, ezekből csupán néhányat kiemelve…:

- Meg kell említeni, hogy az összességében 610 ezer forintot szintén időben, a folyamatos kéréseknek megfelelően a MÁV Előre SC (3 hónappal a szezonkezdet előtt rendszeres ütemezéssel) befizette, hogy abból a Szövetség mihamarabb gazdálkodni tudjon.

- A lányok felkészítését, a terem bérlését is komoly összegekkel kell(ene) honorálni, ez azonban leginkább abban mutatkozik meg, hogy Edző Asszony – e téren végzett –, folyamatos munkája finanszírozatlan, a terembérlésben pedig semmiféle támogatásban nem részesítődik a csapat, ami nem egyedi, hanem országszerte jellemző jelenség. Mindazokat érinti, akik minimális szinten is érdekeltek az Európa Bajnokságon való részvételben.

- A beígért támogatások lassan, nagyon lassan folynak be az Egyesület számlájára, ezért sem tudjuk félvállról venni a "párezer pengős" extra kifizetéseket.

- Ugyan a kötelező "labdaváltást" könnyített csomagolásban is átvehető, hiszen – "a Mikrohungária Sport Kft. vállalta, hogy a csapatok anyagi helyzetét figyelembe véve kedvező fizetési kondíciókat biztosít" (hunvolley.hu) –, a MÁV Előre – több sorstársával egyetemben – furcsállja és érthetetlennek tartja a kötelező váltást, szívesen venné a részletes, mellékzöngéktől mentes magyarázatot.

"A büntetés megfizetésétől eltekinteni nem tud az MRSZ, az összeg nagysága pedig nem indokolja a részletfizetést." – idézet a kérelemre adott válaszból. Természetesen, a Klubnak továbbra sem áll szándékában "hidegháborút" folytatni, ezért kívánunk a nemrégiben megújult; Magyar Röplabda Szövetségnek hathatós és eredményes nekiindulást, egyúttal viszont arra kérjük, hogy tartson revíziót a korábbi, velünk kapcsolatos döntését illetően és vegye azt figyelembe, mivel – számunkra legalábbis –; az "összeg nagysága indokolja a részletfizetést" sőt mi több, a teljes elengedést.

Véleményünk, hogy – általában véve – ki kellene lépni a "fináncfilozófia", a kivonatok, számlák világából és (f)elismerni a lényeget, hiszen a röplabdázás egy jelenlétet, folyamatos aktivitást, emberformáló, nevelő erőt, példamutatást, tiszteletet előfeltételező sportág, nem pedig önmagát is rejtekbe zárni képes, "papírgyártó" magánvállalkozás. Legalábbis nem kellene, hogy az legyen...

Itt ne lehessen kivételt képezni, e mellett ne lehessen „eltekinteni”.

Olvasóinknak, minden Szakosztályunk Szurkolójának köszönjük az előző évadban tanúsított hűséget és kitartást; várjuk őket szeretettel oldalainkon, hasábjainkon, mérkőzéseinken, tornáinkon a továbbiakban is!