Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Sport arrow A jó dobás
A jó dobás Nyomtatás E-mail
Írta: Albacomp   
2010. november 17.

ImageSokat rágódtunk az utóbbi időben a dobószázalékon, amely a két utolsó meccsünkön már kezdett egész pofás lenni. S mivel éppen egy dobóedzésen jártunk a csarnokban, evidens, hogy a hajdani remek dobó vezetőedzőt - a dobásokról kérdeztük.

 

- Tulajdonképpen egyszerű a kérdés: mi a titka a jó dobásnak?

- A válasz még egyszerűbb: gyakorlás - jelenti ki Braniszlav Dzunics, miközben fél szemmel a gyakorlást javában űző játékosait figyeli a délelőtti edzésen

- De nyilván nem mindegy, hogy valaki csak edzésen dob jól, sokat gyakorolva, vagy van önbizalma meccsen is eldobni a labdát, amikor kell. 

- Önbizalom is a gyakorlástól lesz. A jó játékos nem esik kétségbe egy rontás után, ráemeli a következőt is. Vannak, akik zsinórban hagyják ki a dobásokat, mielőtt elkezdenék zsinórban bedobni. A lényeg, hogy tudni kell, ki ilyen, arra lehet bízni a döntő, a legfontosabb dobást is.

- Nekünk van ilyen játékosunk?

- Most még nincs szerintem. Egyelőre még nem tökéletes a dobóforma, az az érzésem, keveset is dobunk edzésen ehhez, eddig máson volt a hangsúly. Megjegyzem, nemcsak nálunk van így, láttam edzésstatisztikákat például az NBA-ből is, és ott sem dobnak rengeteget a játékosok. Hacsak nincs különedzése valakinek, kizárólag dobással. A mi csapatunkban Simon Balázst látom a legbiztosabb kezű dobónak, de az ő játéka meg nem a dobásról szól.

- Játékosként te biztos kezű voltál, akár az utolsó pillanatban is, kire emlékszel még, aki tipikus "gyilkos" dobó volt?

- Azért nem akarok példát mondani, mert teljesen más volt a kosárlabda akkor még. Inkább edzői tapasztalatomból említek neveket: Pakson Nick Williamsre vagy Kiss Zsoltra rá lehetett bízni a fontos dobásokat. De mondhatom Deák Attila nevét is, mert vannak remek magyar dobók.

- Kérdés persze, hogy el kell-e dobni minden esetben a labdát, ha dobóhelyzet adódik, vagy a jobban kijátszott akciókkal lehet javítani a csapat dobószázalékát?

- Úgy veszem észre, a kosárlabda arrafelé tart, hogy dobni kell, amint lehet. Akár a legelső helyzetből, éles meccsen is. Ha bemegy, könnyebb lesz utána a csapatnak, nem szabad hezitálni. Ez nem a csapatjáték ellen szól, de ma már muszáj így is nyomás alatt tartani az ellenfelet.

- Az önbizalomról már volt szó, de a dobásnak van technikája is, és azt bizony nem mindenki tanulta meg jól.

- Lehet szépen dobni és lehet jól. Van, hogy a kettő együtt jár, de ha valaki nem tökéletes technikával dob, és sikeresen, azon felesleges faragni. Hanga Ádám dobó mozdulatában vannak hibák, de jó százalékkal dob, a csapatnak ez a lényeg.

 - Mint a te hajdani dobásaid a Zetének, Falcónak, Kaposvárnak...

- Én rengeteget gyakoroltam. Nem dobtam szépen, sőt, szerintem nagyon csúnyán. Csak be tudtam dobni.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >