A felszámolás megindítása megnyitja annak lehetőségét, hogy szerződést lehessen kötni egy új tulajdonossal, akinek a kezében tovább működhetnek a cég meglévő eszközei és minél több munkahelyet meg lehet tartani – derül ki a cég közleményéből. Hozzáteszik: addig is minél előbb további üzemeltetési szerződéseket kell kötni a jelenleg üzemen kívüli egységekre.

Mivel a felszámolásban a vezérigazgató szerepét felszámolóbiztos veszi át, az igazgatóság és Gosztonyi Gábor vezérigazgató megerősítették korábbi megállapodásukat, amelynek értelmében a vezérigazgató munkaviszonya január 10-i hatállyal megszűnik. A felszámolás hatályba lépéséig a cég vezetését az igazgatóság látja el.

A Cerbonáról

A székesfehérvári központú Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Részvénytársaság jogelődje az 1962. január 1-én alapított Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat volt, amelynek fő tevékenységi köre a gabonafelvásárlás és őrlés, illetve a takarmánykeverék gyártás volt. Ebből alakult ki a vállalat mai profilja, a különböző gabonaalapú, korszerű élelmiszerek gyártása és értékesítése.

Az első jelentős lépés a klasszikus malomipari tevékenységből való kilépésre 1982-ben történt, amikor a cég üzembe helyezte az olasz berendezéssel felszerelt tésztagyárat, és ezzel elkezdte a magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszerek előállítását. Öt évvel később, a német Schaaf cégtől vásárolt extrúziós vonal kezdte meg működését, amellyel elindult az extrudált snackek és reggeli ételek gyártása. A fejlesztések sora 1989-ben a müzli és müzli szeletek előállításával folytatódott, egy új gépsor üzembe helyezését követően.

Az olasz FEN cég gépeinek 1995. végén történő beüzemelésével tovább nőtt a cég gyártókapacitása, ekkor kezdődött el a klasszikus corn flakes, és a burgonya illetve gabona alapú sütött snackek, chipsek gyártása. A Cerbona márkanév 1988-ban került bevezetésre, majd ezt a nevet vette fel a társaság 1993 júniusában, amikor állami vállalatból részvénytársasággá alakult. A vállalat privatizációjára 1994 júniusában került sor.

A közlemény emlékeztet arra, hogy Gosztonyi Gábort nehéz gazdasági helyzetben nevezték ki az elmúlt év tavaszán a cég működésének stabilizálása, illetve ismét nyereségessé tétele érdekében. A munka megkezdődött, de a nyár elejére a gabonapiacon olyan árrobbanás alakult ki, amelynek költségemelkedését a liszt- és tésztapiac nem ismerte el. Ennek veszteségeit saját eszközökkel a cég már nem tudta ellensúlyozni, további külső finanszírozást pedig az eladósodottság mértéke miatt nem talált.

A részvényesek tőkeemelésre nem vállalkoztak, így a cég szerint hiába született meg időközben egy hosszú távú stratégia, amely többek között tőkeerős szakmai befektető bevonását is célul tűzte ki, az akut fizetési problémák közepette a cégvezetésnek a finanszírozó hat bankhoz kellett ismét fordulnia a helyzet kezelése érdekében. A tárgyalások lezárása előtt a Budapest Bank felmondta hiteleit és inkasszót nyújtott be. Ezt a lépést a többi bank is követte, amelynek eredményeként végül közgyűlési határozat alapján csődvédelmet kértek.

A csődvédelem alatt elsődlegesen a befektetők megtalálására és bevonására helyezték a hangsúlyt, de a kényszerűen leállított termelést is sikerült részben újra elindítani. A közel 400 munkavállaló munkahelyét fenntartották, abban bízva, hogy a befektető-keresés sikeres lesz, és a jövőben a munkahelyek többségét meg lehet menteni. Az elmúlt hetekben a cég több ajánlatot, illetve megkeresést kapott magyar és külföldi szakmai, illetve pénzügyi befektetőktől. Ezek között olyanokat is, amelyek a cég teljes eszközparkjára vonatkoznak, megcélozva az összes alaptevékenység továbbvitelét.

Az igazgatóság ezeket kiértékelte, és megállapította, hogy mindegyik eszközvásárlásra vonatkozik, nincs jelenleg befektetői szándék a Cerbona Zrt. többségi tulajdonának megszerzésére, illetve a hitelezőknek nem tud érdemi új csődegyezségi ajánlatot tenni. A meglévő eszközök értéke, beleértve a fogyasztók által kedvelt Cerbona márkát is, akkor tartható a legmagasabban és a hitelezők követeléseinek megtérülése akkor a legnagyobb, ha az üzemek működnek és a termékek folyamatosan piacon maradnak – fogalmaz a közlemény.

Viszont ez csak akkor érhető el, ha a tulajdonosváltás mielőbb lezajlik, ami a csődvédelem fenntartása mellett a jelenlegi hat bank eltérő érdekeltségi és bonyolult döntési rendszere miatt csak igen lassú folyamat lenne. Ezért döntött végül az igazgatóság a felszámolás mellett.