Az államtitkár tájékoztatása szerint az első, budapesti konferencián az egész nemzeti intézkedési tervvel kapcsolódóan mondtak véleményt a kutatóintézetek, civil szervezetek, kamarák képviselői, a következő hónapban március elejéig pedig témánként konzultálnak az érintettekkel. Március közepén a tapasztalatokat a tárca beépíti a kormány elé kerülő intézkedési tervbe, amit a kormány jóváhagyását követően várhatóan április közepén juttatnak el az Európai Bizottságnak.

Cséfalvay emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács 2010 júliusában fogadta el a gazdaság és társadalom fejlesztésére, az Európai Unió versenyképességének növelésére szóló Európa 2020 Stratégiát. A magyar kormány 2010. november 12-én küldte meg az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégia előzetes Nemzeti Intézkedési Tervét, amelyben - mint minden tagállam - megfogalmazta, hogyan járul hozzá az európai stratégia megvalósításához.

Az államtitkár hangsúlyozta: az EU 2020 stratégia és a magyar gazdaságpolitika összhangban van, hiszen a magyar gazdaságpolitikának is alapvető célkitűzése a gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése, a stabil államháztartási hiány biztosítása, az adósság csökkentése, a versenyképesség erősítése. Cséfalvay elmondta, hogy az EU 2020 öt számszerűsíthető célt fogalmaz meg. A foglalkoztatási szintet az EU a 20-64 éves korosztálynál 2015-re 75 százalékra javasolja növelni, Magyarország vállalása 75 százalék, összhangban azzal a céllal, hogy az évtized végére 1 millió új munkahely jöjjön létre.

A kutatás-fejlesztésre fordítható forrásoknál az EU célként tűzi ki a GDP 3 százalékának elérését a jelenlegi 1,9 százalékról, míg Magyarország az alacsony, mintegy 1 százalékos szintről indulva 1,8 százalékot vállal 2020-ra. Az uniós célkitűzés az energia területén az üvegházhatású gázok kibocsátásában 20 százalékos csökkentéssel, az energiahatékonyságban 20 százalékos javulással, a megújuló energiák arányának 20 százalékos növelésével számol. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiák arányát 14,6 százalékra növeli, és 10-10 százalékos javulást ér el az energiahatékonyságban, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

Az Európai Unió a képzettségi szint javításaként a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá csökkentené, és 40 százalékra növelné a 30-34 éves korcsoportnál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. A magyar vállalás a korai iskolaelhagyók számának csökkentését teljesíteni tudja, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát pedig 30-34 százalékra növelné 2020-ra.

A szegénységben élők számát európai szinten 20 millióval csökkentik a jelenlegi 120 millióról. Magyarország azt vállalja, hogy az évtized végéig 400-450 ezer ember emelkedik ki a szegénységből.