Miközben az államadósság kétségtelenül a legmagasabbak közé tartozik a versenytárs államokkal összehasonlítva, a háztartásokat és a vállalatokat is felölelő teljes külső adósság szintje szintén kimagasló Magyarországon - olvasható az összeállításban. Az adósságszint alakulásában szerepe van az utóbbi szűk évtizedben felfutó deviza alapú hitelezésnek és az államadósság külső forrásból történő finanszírozásának is; ebből az adósságcsapdából is kell kitörnie az országnak a következő években.

Az elemzés szerint az államadósság-ráta két irányból csökkenthető: vagy a nominális államadósság csökken, vagy hazai össztermék (GDP) nő; optimális esetben egymást nem kizárva mindkét eszköz működik. A minisztérium kiemeli, hogy a kormány már elkezdte az államadósság nominális szintjének csökkentését: a kiegyensúlyozott, 3 százalék alatti 2011-es deficitcél meggátolja az államadósság növekedését, és a következő években a kormány ehhez az alapelvhez továbbra is ragaszkodni fog.

A kabinet szerint ennek alapjait erősíti majd tovább a februári Növekedési és Stabilitási Program is. Úgyszintén az államadósság nominális szintjének csökkentését eredményezi a magánnyugdíj-pénzek visszairányítása az első pillérbe, amivel a kormányzat folyó hiánya és a kamatkiadások is csökkennek. A GDP gyorsabb növekedése új alapokon, mint a foglalkoztatás bővítésén, a beruházási ráta emelésén, a technológia, innováció erősítésén és új piacok szerzésén nyugvó gazdaságpolitikával érhető el.

A minisztérium emlékeztet, hogy a kormány 10 év alatt egymillió munkahely megteremtéséről szóló célkitűzése megjelenik az ÚSZT és az EU2020 vállalásai között is. Az Új Széchenyi Terv és az új gazdaságpolitika lendületet adhat a beruházásoknak, és az NGM megerősíti a kormány célkitűzését, miszerint a beruházási rátának 25 százalék fölé kell emelkednie a következő 5 évben. Ennek forrása az EU-alapokban meglévő pénzek célzott, hatékony felhasználása.

A dokumentum szerint a kormány programjaink sikerével közép-hosszú távon elérhető, hogy a magyar GDP növekedési üteme újra a 4-6 százalékos sávba gyorsuljon. Ezzel 2014-ig mintegy 250-300 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon. Ez - "a társadalom lelki felépülésén túl" - hozzájárul a költségvetés helyzetének javulásához, az államadósság csökkenéséhez és hogy újra a korábbi versenytárs országokkal egy sorban állhassunk - írja a szaktárca.

A gazdasági növekedés az ÚSZT-n keresztül indul meg, és ebben a fő hangsúly a termelő és a technológiai szektorokon lesz - emlékeztet az anyag, amely felsorolja az ÚSZT hét kiemelt programját is. (Egészségipar, zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, tudomány és innováció, foglalkoztatás és közlekedés.)

A hét kitörési pont és fejlesztési terület kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben - közel 75 munkacsoport keretében - mintegy 500 elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt.