Abban a pillanatban, amikor megnyerted a címmeccset, hatalmas boldogság lett úrrá rajtad, ami természetesen érthető. Mégis az volt az érzésem, hogy az ilyenkor megszokottnál is jobban örültél?

Semmiképpen sem akartam veszíteni. Ez is közrejátszott abban, hogy nagyon-nagyon felszabadultam a győzelemtől, amit nem csupán azon az estén, hanem a következő héten is végig éreztem. Nem kevés meccs van a hátam mögött, volt sok örömöm már a ringben, de ez a profi magyar bajnoki cím nagyon fontos része az életemnek. Rendkívül büszke vagyok rá.

.

Milyen érzések kavarogtak benned a mérkőzés kapcsán?

Aki ismer, az tudja, hogy mennyire sok érzelem van bennem. Véleményem szerint majdnem minden jó bunyósról elmondható, hogy nagyon tud stresszelni és lelkizni. Nem akartam szégyent hozni a családomra, az edzőimre, a társaimra és a barátaimra. Ez folyamatosan bennem volt, és ez mindig nagyon nagy súlyt, teher jelent.

.

Bizonyítanod kellett valakinek? Akár saját magadnak?

Önmagában egy vereség nem akkora gond, hiszen előfordul, hogy az embert legyőzik. De hazai közönség előtt, a szerettem társaságában, egy rangos címért folyó csatában az embernek muszáj nyerni, s ezáltal bizonyítani. Muszáj megfelelni. Magammal szemben is jó érzés, hogy harminc éves elmúltam, és még képes vagyok jó eredményt produkálni.

Fotó: Pecsu Press