- Az alaptörvény tervezetének XXVI. cikke kimondja: "Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására." Sokat kellett lobbizni annak érdekében, hogy ez a cikkely bekerüljön a tervezetbe, vagy természetesnek tűnt a többség számára, hogy szerepel benne?

- A cikk bekerülése a végleges alaptörvény-tervezetbe számomra két dologról tanúskodik: egyrészt az ellenzéki erők állításával szemben az új alaptörvényünk megalkotása valóban egy nyitott folyamat. A miniszterelnök több frakcióülésen is jelezte, egy széles egyetértésen alapuló, és sokak által kidolgozott alaptörvény az, ami igazán szolgálja Magyarországot, ezért az alkotmány-előkészítő bizottság várja a javaslatokat. Én a kérésnek eleget téve, és a lehetőséget fölismerve munkatársaim segítségével megfogalmaztam ezt a passzust. Másrészt ez a passzus a modernitás megjelenítője az alkotmányban: kimondja, hogy a mindenkori magyar állam törekszik arra, hogy lépést tartson a kor műszaki vívmányaival, és fölhasználja azokat a magyarok jólétének növelése érdekében.

- Gyakori, hogy más nemzetek alkotmányában is szerepel az, hogy törekedni kell az új technológiák alkalmazására?

- Magyarország élen jár ebben is, mert rajtunk kívül csak egyetlen állam alaptörvényében szerepel egy utalás az infokommunikációs technológiák alkalmazására. 

- Nemrég fogadták el a Digitális Megújulási Cselekvési Tervet. Melyek a terv főbb pontjai, hogyan valósulhatnak majd meg a gyakorlatban, és milyen határidőkkel számolnak?

- Távolabbról kezdeném. A korábbi kormányok alatt nem készült átfogó stratégia, vagy ami készült, az a polcon maradt. Elhatároztam, hogy a ciklus elején megalkotunk egy tervet, ami zsinórmértékként szolgál a későbbiekben. Ezt megtettük, még amellett is, hogy iszonyatos energiákat vont el a rendcsinálás a korábbi kormányzati IT-káosz után. A digitális megújulás a versenyképességünkről szól, de nem olyan kioktató stílusban, ahogy erről korábban beszéltek, mi teljesen újraértelmeztük az állam informatikai és infokommunikációs szerepvállalását.

A digitális megújulás lényege - mely három pillérre: polgár, vállalkozás, állam épül -, hogy az állam ösztönzőkkel, pályázatokkal, okos szabályozással és partnerséggel támogatja a magyar ICT-vállalkozásokat a jobb teljesítmény érdekében. Ez a célunk illeszkedik az Új Széchenyi Terv és a kormányprogram céljaihoz, hiszen minél több magasan képzett magyar munkavállalót szeretnénk ebben a szektorban látni.

A partnerség fontos elemeként 2013-ra közösen elérjük, hogy Magyarország teljes területén 100 százalékos szélessávú, valóban gyors internetlefedettség lesz elérhető, amitől azt várjuk, hogy a ciklus végére egymillió, eddig még nem internetező honfitársunkat vonunk be a digitális világba. Ez most a legfőbb stratégiai prioritásunk.

- A szélessávú infrastruktúra-fejlesztési koncepció célja, hogy 2013-ra megteremtse a 100 százalékos lefedettségű szélessávú elérést Magyarországon. Lesz elég forrás a terv megvalósításához?

- Igen, a finanszírozás két pilléren nyugszik: EU-s és magyar forrásokon. Ez a kettő együtt elő fogja segíteni a 100 százalékos lefedettséget. A föntebb említett partnerség keretében ez a beruházásunk is az állam és a vállalkozói szektor együttműködésében valósul meg. Előrejelzéseink szerint minden egyes pályázati forint még egyet mozdít majd meg a vállalkozói oldalon.

- Januárban egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az új kormány eddig intézkedéseivel több mint 15 milliárd forintot spórolt meg a magyar adófizetők pénzéből az informatika területén. Az eszközök az előző, szocialista kormány kezében is megvoltak - főleg, hogy nyolc évig voltak hatalmon - de a jelek szerint nem éltek vele. Ön szerint miért nem?

- Erre két válasz létezik. Egy megengedőbb és egy harcosabb. A megengedőbb szerint az állami informatika korábbi széttagoltsága, párhuzamossága miatt észre sem vették, hogy a nagy cégek ugyanazt a portékát több helyen is értékesítik. Ehhez a megengedőbb verzióhoz tartozik, hogy talán nem voltak fölkészülve arra, hogy nemet mondjanak a hatalmas multiknak.

A harcosabb válasz pedig az, hogy valakik - miközben megkárosították az adófizetőket - nagyon jól jártak ezekkel a döbbenetes pazarlásokkal. Akárhogyan is történt, mi a hibát fölszámoltuk, és a közérdeket képviseljük a magánérdekekkel szemben. Ma ugyanis egyértelmű közérdek a választók elvárása, hogy az állam ahol csak tud, spóroljon a saját működési költségein. Mi ebből nem engedünk.

- Az utóbbi években sok tanulmány jelent meg, melyek egy negyedik mobilszolgáltató esetleges piacra lépését elemezték. Szakmai körökben is sok vitát folytattak ezzel kapcsolatosan. Ön szerint szükséges, hogy még egy szolgáltató legyen?

- A magyar mobilpiac jelenleg három szolgáltatóra épül. A verseny további élénkítésére szükség van. Az Infokommunikációs államtitkárság célja az, hogy a fogyasztókért zajló árverseny erősödjön föl, a mobilszolgáltatások árai pedig csökkenjenek. Hogy ez a helyzet a negyedik szolgáltató belépésével, vagy más ösztönzők és szabályozók kialakításával állhat-e elő, arról jelenleg is szakmai egyeztetés folyik.

- Hogyan reagálna a Capital Consulting Group tanulmányára, melyben a cég egy esetleges negyedik mobilszolgáltató piacra lépését elemzi?

- Az általunk is olvasott tanulmány számos tárgyi tévedést tartalmaz. Az elemzésben keverednek a különböző frekvenciasávokra vonatkozó szabályok és az alkalmazható technológiák, valamint a már piacon levő szolgáltatókat és a tanulmányban feltételezett, új piaci szereplőt kötő szabályok. Ez tehát egy, a magyar kormánytól független javaslatcsomag. A föntebbi frekvenciasávok jövőjéről jelenleg szakmai egyeztetések folynak. Ezekből hamarosan kiolvashatóak lesznek azok a kormányzati elképzelések, amelyek nagyobb piaci versenyt, és így árversenyt fognak okozni a mobilszolgáltatók között.