Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek elmondta: a múlt héten szétküldött kérdőívekre 3213 iskolából 1967 válasz érkezett, az intézmények 61 százaléka válaszolt. A közoktatási törvényben tervezett változtatásokról a Közoktatás-politikai Tanács keddi ülésén is szó lesz, az államtitkárság folyamatosan konzultálni kíván az egyes kérdésekről. Az államtitkár azt mondta, hogy a koncepció május végén kerülhet a kormány elé, a kodifikált változatot pedig júniusban tárgyalhatja a parlament.

A szavazás időpontja attól függ, hogy június közepén vagy végén tudják a szöveget beterjeszteni. Hoffmann Rózsa kitért arra: mélységesen meglepődött azon a reakción, hogy bárki megkérdőjelezi a kormánynak, az államnak, a miniszternek, az államtitkárnak azt a lehetőségét, hogy az iskolákhoz forduljon sorsdöntő kérdésekben. (A kérdőív szétküldését mindkét pedagógus-szakszervezet élesen bírálta, és az egyeztetéseket hiányolta.)

Úgy fogalmazott: Magyarországon a közoktatás fenntartása, finanszírozása és működtetése állami feladat, és az államot a kormány és az oktatási államtitkár testesíti meg. Mint hozzátette, úgy gondolták, egy várható átalakítás előtt, mielőtt a javaslatot megfogalmazzák, felmérik, hogy az iskolák miként vélekednek erről.

Az egyes intézménytípusok közül az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakközép- és szakiskolák, valamint a többféle feladatot ellátó intézmények a legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy az állam vállaljon nagyobb felelősséget a közoktatási intézmények fenntartásában. Erre a kérdésre 85,8 százalék igennel felelt, a nemleges válaszok aránya 11,1 százalék volt.

A kérdőívet visszaküldő intézményvezetők 68,3 százaléka támogatja, 23,7 százaléka pedig ellenzi, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait teljes egészében és közvetlenül az állam finanszírozza. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is igazgatói hatáskörben tartva, 55,6 százalék mondott igent és 33,7 százalék nemet.

Azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalék támogatta, és 42,2 százalék utasította el. A válaszadók 55,4 százaléka egyetért azzal, hogy a pedagógus kötelező óraszáma a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján differenciálható legyen; ezt 38,2 százalék ellenzi.

A kérdőívet 3213 intézmény kapta meg, ezek közül 583 a fővárosban (18,1 százalék), 676 megyei jogú városban (21 százalék), 932 városban (29 százalék), 1022 községben (31,8 százalék) működik. A választ adó intézmények településtípusok szerinti megoszlása gyakorlatilag ugyanez volt.