A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét: az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik. Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele a társadalmi támogatás megnyeréséhez a nagy változásokhoz.

Véleménye szerint a "reformnyelv egyébként halott" Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az "politikai öngyilkosságot" követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak. A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy "teljesen új nyugdíjrendszer" létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit "szégyennek" nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt. "Ez nem reformnyelv, ez több annál, ez egy új korszaka a történelemnek, legalábbis Európában" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Hozzátette, hogy ehhez mindenekelőtt a politika hitelét kellett visszaszerezni. Ezért a kormány egyik első döntése a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának felére csökkentése volt. Ezt követte a kérés - mint a miniszterelnök emlékeztetett - a bankok felé a bankadót, majd a nagyvállalatok felé a válságadót illetően azért, hogy ők is segítsenek és vegyenek részt az ország újjászervezésében.

"Természetesen nem voltak boldogok ... de ez az egyetlen mód, amikor politikai hitelt akar magának szerezni az ember" - tette hozzá. Elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. "Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot" - zárta hozzászólását Orbán Viktor.

--- Folytatódik a keleti nyitás

A magyar kormány folytatni kívánja a keleti nyitást gazdasági téren: ennek jegyében találkozott szerdán Orbán Viktor miniszterelnök koreai és a japán kollégájával Párizsban. "Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak" - mondta az MTI-nek a miniszterelnök a francia fővárosban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség szünetében.

Az OECD-nek a válságkezelésről folytatott kerekasztal-beszélgetését illetően a miniszterelnök elmondta: partnerei elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy "a magyar gazdaságpolitikai fordulatot" hogyan tudja a kormány tényleges változásokká tenni, "és nem csak beszélni róla, ahogy ez a politikusokkal gyakran történik".

A miniszterelnök meglátása szerint Európa elmúlt száz éve három szakaszra tagozódik: a háborús gazdaság és a háborús társadalmak kora után létrejött a jóléti társadalom és a jóléti gazdaságok kora, s "most az a kérdés, hogy sikerül-e Európának a világ többi részét követve átalakítani a gazdasági és a társadalmi rendszerét munkaalapú gazdasággá és társadalommá. Magyarország ezen az úton jár: vannak már sikereink, de még nagyon sok gonddal is szembe kell néznünk" - fejtette ki Orbán Viktor.

Véleménye szerint az eladósodottság és a munkanélküliség két olyan jelentős probléma, amelyek nem egyszerűen kihívást, hanem "ellenséget" jelentenek a kormány számára. "A reformnyelvet tegyük félre és beszéljünk egyenesen" - hangsúlyozta. Hozzátette: "ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak legyőzni bennünket. Ez a tétje a magyarok számára a 2011-es esztendőnek, amely Magyarország megújításának és átszervezésének az éve". A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy "egy országot nem lehet átalakítani az emberek közreműködése és támogatása nélkül".

Ehhez a politikusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel kialakítható egy olyan "közakarat", amely odaáll a társadalom átalakításának terve mögé. Ilyen eszközként jelölte meg a miniszterelnök az új alkotmányt és a nemzeti konzultációk rendszerét, amelynek a révén az emberek megnyerhetők az átszervezésekhez szükséges közös munkához.

A párizsi székhelyű szervezet jelentőségéről Orbán az MTI-nek kifejtette: olyan háttérintézményről van szó, ahol "a nyugati világ összeadja azt a tudást, ami alapján a piacgazdaságra, a szabadságra, az emberi jogokra és a demokráciára építő gazdaságpolitikák sikeresek lehetnek a világon". Elárulta, hogy amikor nagyon elakad és otthon már nem talál "intellektuális támaszt", akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról.

"Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, s az Magyarországon módosításokkal megvalósítható" - tette hozzá.

--- Találkozó a japán miniszterelnökkel

A kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett szerdán Orbán Viktor magyar és Kan Naoto japán miniszterelnök Párizsban. A találkozót követően Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek elmondta: Orbán Viktor támogatásáról biztosította az Európai Unió és Japán között a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodást. Mindkét kormányfő fontosnak nevezte a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, pozitív példaként említették a Suzuki magyarországi befektetését, s úgy vélték, hogy jó lenne, ha azt több hasonló jellegű beruházás követné - hangsúlyozta a szóvivő.

Szijjártó tájékoztatása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen elmondta, hogy "nagyon fontos állami iparfejlesztési politika zajlik Magyarországon", valamint azt, hogy Közép-Európa fel fog értékelődni a közeljövőben, s ez Japán számára is komoly lehetőséget jelent a gazdasági együttműködés területén. A japán miniszterelnök megköszönte Orbán Viktornak azt a segítséget, amelyet Magyarország és az Európai Unió nyújtott a természeti katasztrófa idején.