Dienes-Oehm Egon megtisztelőnek nevezte a felkérést. A KDNP alkotmánybíró-jelöltje elsősorban azokat az elméleti és gyakorlati ismereteit kívánja használni, amelyekre az új alaptörvény elfogadása és a változó közjogi berendezkedés miatt van szükség. Dienes-Oehm Egon emlékeztetett rá, hogy az alkotmányügyi bizottság egy évvel korábban már meghallgatta őt, amikor ugyancsak a KDNP jelölte a taláros testület tagjává.

Balsai István arról beszélt, hogy téves következtetések kaptak teret a szakmai múltjával kapcsolatban a sajtóban, mert a korábbi életrajzában pontatlanul tüntette fel ügyvédi tevékenységének dátumát. Ezt pótolta, a bizottság előtt már igazolta 30 éves szakmai múltját.

A politikai tevékenységével összefüggésben azt emelte ki, hogy 1990-ben kezdte meg azt, de már egy évvel korábban az ellenzéki kerekasztal és az úgynevezett nemzeti kerekasztal munkájában is részt vett. Hangsúlyozta: szerepet vállalt a választási törvény kidolgozásában, továbbá a parlamenti tevékenységének súlypontjaként jelölte meg alkotmány-előkészítő bizottságban való munkáját.

"Én tudom, hogy a politikai tevékenységet másképp ítélik meg, mint az Alkotmánybíróságra vezető út különböző feltételeinek egyikét, mégis azért úgy gondolom, hogy az (...) alkotmányos testületekbe betöltött tevékenységem (...) tapasztalatot jelent" - fogalmazott Balsai István.

Pokol Béla meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy nem az aktivista alapjogászok, hanem a parlamenti törvénybarát és a jogdogmatika hívei közé tarozik. Korábbi megnyilvánulásaival kapcsolatban az mondta, hogy soha nem az Alkotmánybíróság, hanem az aktivista taláros testület ellen érvelt. Pokol Béla szerint az alaptörvény "absztrakt, nem lehet bőbeszédű", emiatt néha pontosítani kell. Példaként hozta fel, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság mulasztásos törvénysértést állapít meg a jogalkotókkal szemben, azzal gyakorlatilag felülírja a törvényalkotás kodifikációs folyamatát.

Szalay Péter arról beszélt, hogy ez a feladat ambicionálja az embert, ha már jogi pályára lépett, s mivel felsőoktatási intézményekben tanít évek óta alkotmányjogot, e jogággal való foglalkozásából adódóan elmondhatja, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti. Ugyanakkor azt gondolom, ez egy szolgálat, a demokrácia szolgálata - szögezte le.

Ügyvédi pályafutásáról szólva elmondta: a sajtó mindig csak azok iránt az ügyek iránt érdeklődött nála, amelyben politikusokat képviselt, holott számos más üggyel is foglalkozott, amelyek révén több alkotmánybírósági beadvány is fűződik a nevéhez, és amelyekre választ nem kapott. Ezzel összefüggésben arra világított rá, hogy ügyrend hiányában a testületet nem kötik határidők.

Salamon László, a bizottság KDNP-s tagja örvendetesnek nevezte Szalay Péterrel összefüggésben, hogy olyan jelöltről lehet szó, aki egyben gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező jogász is, továbbá azt is kiemelte, hogy Szalay Péter részt vett az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájában szakértőként részt vett az új alkotmány koncepciójának kidolgozásában.

Szívós Mária elsősorban a büntetőbíróként szerzett tapasztalatait kívánja felhasználni, amennyiben alkotmánybírává választják. Álláspontja szerint le kell rövidíteni a sokszor akár 10 évig is elhúzódó büntetőjogi eljárásokat. Alkotmánybíróként ennek alkotmányossági aspektusait is megvizsgálná - tette hozzá.