Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap arrow Gazdaság arrow "Rendkívüli helyzeteket kellett megoldanunk, de sikerült helytállni"
"Rendkívüli helyzeteket kellett megoldanunk, de sikerült helytállni" Nyomtatás E-mail
Írta: Fidesz   
2011. június 28.

ImageOrbán Viktor a múlt heti Miniszterelnöki Tanácson történteket ismertetve elmondta: a gazdasági kormányzás, az európai szemeszter, a romastratégia, a Duna-stratégia, illetve Horvátország európai uniós tagsága ügyében született döntés. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában elmondta azt is, hogy az ülésen a hat hónapig tartó magyar elnökség tevékenységét is értékelték a miniszterek, és kivétel nélkül kiválónak minősítették hazánk teljesítményét.

 

A teljes magyar elnökségről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: többen megkérdezték, hogy miben áll a siker titka. Ugyanis Európa tudja, hogy Magyarország a legnehezebb feladatokat választotta ki, illesztette programjába. Vállalta, hogy a legnehezebb és legfontosabb témákban fog óriási erőfeszítéseket tenni azzal a céllal, hogy erősebbé tegyük az Európai Uniót.

A munka kezdetén sokan kételkedtek, hogy hazánk képes-e eleget tenni feladatának. Tavaly ősszel volt olyan európai parlamenti magyar képviselő, aki azzal kürtölte tele a világot, hogy kétségek merültek fel, hogy alkalmasak vagyunk egyáltalán a soros elnökség tisztségének betöltésére. Ma ugyanezek a személyek, ugyanez a párt kénytelen elismerni Magyarország teljesítményét – mutatott rá Orbán Viktor.

----- Magyarország csak tette a dolgát

Mi tehát a siker titka? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Semmilyen titok nincs, ami van, az munka, fel nem adott küzdelem, kitartás és önbecsülés – hangsúlyozta. A magyar elnökség teljes programjának és mögöttes szellemiségének is a legfontosabb üzenete: a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni, és fel kell venni a küzdelmet – szögezte le.

Hozzátette: az a titok, hogy nincs titok, Magyarország csak tette a dolgát. Megértettük és felismertük, hogy a hazánk és az EU előtt álló problémák hasonló természetűek. Megértettük, hogy a válságokat nem lehet a régi eszközökkel kezelni, új típusú megoldásokra és gazdasági fordulatra van szükség – emelte ki.

Megértettük, hogy a részmegoldások nem vezetnek eredményre, ezért ahogy hazánkat, úgy Európát is át kell szervezni, és meg kell újítani. Megértettük, hogy többé nem lehet visszatérni a válság előtti állapotokhoz, nem élhetünk úgy sehol Európában, mint azt korábban tettük – hangoztatta a kormányfő.

----- Működő példa

A magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati, kézzel fogható és működő példát mutatott – fogalmazott Orbán. Magyarázatképp hozzátette: azzal a felfogással, ahogy az utóbbi hónapokban megújítottuk Magyarországot, két egyszerű, de józan tanácsot fogalmaztunk meg az egész kontinens számára. Először is merjünk magunk lenni, másodszor pedig ne hagyjuk, hogy mások mondják meg: kik vagyunk és mit tegyünk – mutatott rá a miniszterelnök. Európa azért tudakolja a siker titkát, mert válságban van.

Kétségtelen, hogy a világ gyökeresen megváltozott körülöttünk – mondta. Magyarázatképp kifejtette: 2001 után a konkrét fizikai biztonságunkba vetett hitünk ingott meg, 2008 ősze pedig a nyugati világ gazdaságának rég nem látott mértékű válságát, és néhány helyen, összeomlását hozta el. Okunk lehetne elbizonytalanodásra, nem látni még tisztán, hogy kire, milyen szerep vár a következő évtizedekben, az ilyen átmeneti időszakokban mindig termékeny talajra hullik a pesszimizmus – fogalmazott, hozzátéve: ezért tűztük célul az erős Európát.

Ez a jelszó számunkra azt jelentette, hogy kiállunk Európáért, közös értékeinkért, és közös vívmányainkért – szögezte le. Most, hogy néhány nap múlva lejár elnöki megbízatásunk eljött a számvetés ideje és ezt többször több helyen meg fogjuk tenni – hangoztatta. Azonban annyit már most is mondhatunk, hogy rendkívüli időszakban jutott nekünk e feladat, rendkívüli helyzeteket kellett megoldanunk, de sikerült helytállni – emelte ki a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar elnökség több mint 2000 módosító indítványt kezelt, egy kivételével mindegyikről megállapodást kötött, és az egyetlen fennmaradt kérdés is az elkövetkezendő néhány héten rendeződni fog.

----- Fontos fegyvere lesz az uniónak az európai szemeszter

Emlékeztetett arra, hogy fél évvel ezelőtt az uniónak nem volt kidolgozott mechanizmusa a válságkezelésre, de a magyar elnökség létrehozta a gazdasági kormányzás alapjait, és a hat jogszabály lehetővé teszi, hogy megerősítsük az európai gazdaságot. A jövőt fenyegető további válságok elleni harcban fontos fegyvere lesz az uniónak az európai szemeszter, melyet a magyar elnökség alatt vezettek be, és használtak sikerrel – fűzte hozzá.

Elmondta: az elkészült ajánlások fényében a tagállamok még előzetes módon korrigálhatják a következő évi költségvetési javaslataikat, ideértve hazánkat is. Nem engedjük többé, hogy a jövőben ránk leselkedő újabb válságok jégeső módjára elverjék a közös termést, ezért a gazdasági kormányzás része a válságok megelőzésének rendszere is – jegyzete meg Orbán Viktor.

----- Sikeres volt a horvát csatlakozási folyamat

A magyar elnökség kiemelt céljai között szerepelt, hogy lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat június végéig Horvátországgal. Ez megtörtént, a magyar elnökség és az Európai Bizottság értékelése szerint Horvátország a meghatározott feladatokat a megfelelő színvonalon teljesítette – jelentette ki a kormányfő. A sikeres csatlakozási folyamatot nem csupán egyetlen ország integrációjaként érdemes szemlélnünk, hanem az újraegyesítésből kimaradt régió – a Nyugat-Balkán – sikeres stabilizálása irányába tett nagyon fontos lépésként.

Ezért a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának elősegítését az elnökség után is folytatnia kell Magyarországnak, mert Európa csak úgy lehet erős, ha nem maradnak ki enklávék – fogalmazott Orbán Viktor. Déli szomszédunk sikeres csatlakozása kapcsán emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökségnek még a tavasz folyamán sikerült megfordítanunk a tagállami hangulatot, legyőztük azt, amit Brüsszelben úgy hívnak, hogy bővítési fáradság.

----- Románia és Bulgária technikailag felkészült a csatlakozásra

A schengeni-bővítés kapcsán Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a határok szabad átjárása ebben a régióban a magyarok számára különösen fontos, megerősíti a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének ügyét. Ezért fontos elnökségi eredménynek tartja, hogy Románia és Bulgária ügyében a tagállamok egyhangúan kimondták: a két ország technikailag felkészült a csatlakozásra. Felidézte azt is, hogy a határok kérdése nemcsak a két balkáni ország kapcsán került napirendre, hanem az észak-afrikai menekülthullám miatt is.

Orbán Viktor nem hiszi, hogy az illegális menekültáradattal szemben Európának tehetetlenül kellene állnia, de meggyőződése, hogy a megoldást nem a határok szabad átjárhatóságának korlátozása jelenti, hanem a külső határok megerősített védelme, és a kontinensünkkel szomszédos területek felé irányuló megfelelő kül- és gazdaságpolitikával. Ugyanakkor helyesnek tartja azt is, ha Magyarország képes arra, hogy baj esetén azonnal lezárja határait, bevezesse a határellenőrzés rendjét.

----- Romastratégia: sikerrel képviseltük álláspontunkat

A romastratégia különösen fontos ügy volt. Sikerrel képviseltük álláspontunkat elnökségünk alatt, hogy az európai cigányság problémája olyan nagy, az elmaradt integrációból keletkező károk olyan szerteágazóak, hogy csak uniós szintre emelve van esélyünk eredményeket elérnünk. Ezzel összefüggésben a kormányfő arról is beszélt, hogy az Európában fellépő demográfiai és munkaerő-problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem a családpolitika erősítésével, és az unión belül meglévő munkatartalékok mozgósításával, mint amilyen a roma-közösség is.

A kormányfő jelentős eredmények tekinti, hogy minden tagállam vállalt azt, hogy az év végéig a romák oktatására, foglalkoztatására, lakhatására és egészségügyére koncentráló intézkedési terveket készítenek, melyet az EB értékel.

----- Erős Európa nélkül nincsen erős Magyarország

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyar elnökség hatalmas vállalkozásában nem voltak magukra hagyva. Mint fogalmazott, hatalmas segítséget kaptak az Európai Tanácstól, az Európai Bizottságtól, az Európai Parlamenttől, illetve elnökeiktől. Orbán Viktor köszönetet mondott a magyar támogatóknak is, az elnökségi programok szervezőinek, a biztonságiaknak, akik az embert próbáló feladatokban helyt álltak.

Mint folytatta, Magyarországon az elmúlt fél évben 26 miniszteri, 93 vezetői és 117 szakértői konferenciát rendeztek, és hátravan 16 további esemény is. Orbán Viktor külön örömnek nevezte, hogy Budapest polgárainak életét nem zökkentette ki az uniós elnökség.

„Polgárbarát elnökséget” tartottunk – jegyezte meg. A kormányfő rámutatott arra is, hogy a magyar elnökség kiállt Európáért, közös értékeiért, vívmányaiért és Közép Európáért is. Emlékeztetett: hazánk nemrég még a bajokat erősítette meghamisított költségvetési adataival, azonban az elmúlt fél év alatt Magyarország sokat tett azért, hogy visszaszerezze becsületét.

A miniszterelnök véleménye szerint erős Európa nélkül nincsen erős Magyarország, és mára bebizonyosodott, hogy Európának ismét számolni kell térségünkkel. Orbán Viktor végül köszönetet mondott a magyar parlament támogatásért is.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >