|
 Továbbra is mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét, viszont ehhez ettől kezdve nem társul automatikusan egyházjogi státusz – mutatott rá Semjén Zsolt keddi sajtótájékoztatóján. Az országgyűlés által hétfőn elfogadott új egyházjogi törvény csak 14 egyházat és felekezetet ismer el automatikusan, a többi – korábban egyházként működő – szervezet vallási egyesületként tevékenykedhet tovább.
1990 óta vallás- és lelkiismereti szabadság van Magyarországon, viszont a Németh-kormány által elfogadott vallásügyi jogszabály túl nagyvonalú volt, ugyanis lényegében bárki bejegyeztethette szervezetét egyházként – tájékoztatott Balog Zoltán, hozzátéve: ezzel a lehetőséggel sokan visszaéltek, mivel ez a státusz rengeteg előnnyel és kedvezménnyel járt, és az új egyházügyi törvény elfogadása előtt több mint 350 bejegyzett egyház volt már Magyarországon. Ezen kívánt változtatni a tegnap elfogadott sarkalatos egyházügyi törvény – fogalmazott az államtitkár. Igaz, hogy a törvény jelenleg csak 14 egyházat és felekezetet ismer el, de világos szabályokat és kritériumokat is felsorol arra nézve, hogy miknek kell megfelelniük a jövőben azoknak a vallási közösségeknek, akik egyházjogi státuszra vágynak – jelentette ki Balogh Zoltán. Bármely szervezet, mely ezeket teljesíti, és az országgyűlés megszavazza kérelmét, egyházzá válhat – szögezte le a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A törvény nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem gyakorolhatja bárki szabadon a vallását, hiszen Magyarországon továbbra is vallásszabadság van, viszont a vallásszabadság és az egyházjogi státusz két külön dolog – vette át a szót Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: mindenki olyan vallást talál ki magának és gyakorol, amilyet csak akar. Viszont ehhez nincs szüksége egyházi státuszra. Felvetődhet a kérdés – mutatott rá a KDNP elnöke –, hogy mi lesz a 14 elismert egyház és felekezet közé be nem került, de tisztességesen működő, sok esetben szociális feladatokat is ellátó vallási egyesületekkel. Ők kezdeményezhetik támogatásukat az országgyűlésnél, és külön megállapodások keretében megegyezés születhet az általuk fenntartott intézmények kormány általi támogatásáról – tájékoztatott a miniszterelnök-helyettes. A törvény talán legnagyobb előnye, hogy tisztázott régóta homályos definíciókat, valamint hogy tiszta és objektív követelményrendszert állított fel arra nézve, hogy mely kritériumok alapján nyilvánítható valamely szervezet a jövőben egyházzá – jegyezte meg Szászfalvi László.
|
Belpolitika 
