Jézus példabeszédei azért nyújtanak gyógyírt, mert mindig az életből veszi hasonlatait. Ma is három olyan képet rajzol lelkünkbe, melyek a természet rendjében vaskövetkezetességgel igazolják, hogy türelem nélkül nem jönne létre semmi a világon. A Földön, az Univerzumban, a növény, az állat, az ember életében semmit sem lehet büntetlenül „gyorsítani”, „siettetni”.

Ha mégis merészkedünk beleavatkozni az élet rendjébe, a természet törvényei azonnal visszavágnak. Erről szól a mai evangélium. Tudomásul kell vennünk, hogy akármilyen jószándékkal teszünk is bármit, „tiszta búza-vetésünket” a gonosz mindig teleszórja konkollyal. És ahogy értelmetlen azon keseregni, hogy miért nincsen rózsa tövis nélkül, ugyanúgy felesleges kétségbeesnünk a sok gonoszság láttán.

Nekünk elég tudnunk, hogy eljön a nagy, végső szelektálás, amikor fény derül mindenre. Csak legyünk türelmesek! Egyetlen egy magot,(még a mustármagot sem), egyetlen embriót, szellemi tevékenységet vagy erényt sem lehet és büntetlenül nem is szabad arra kényszeríteni, hogy átugorjon lépcsőfokokat. Mindennek megvan a maga ideje és belső törvényszerűsége.

Minden kibontakozik. Csak legyünk türelmesek! A csipetnyi kovászhoz képest óriási massza az a három véka liszt. De háziasszonyaink tudják, hogy az élesztő elkezdi tevékenységét, és megdagasztja az apró, láthatatlan liszt-szemcsékből álló tésztát.

„Lesz még lágykenyér”. Csak legyünk türelmesek!