A határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, de ez igazából Bukarestet nem kötelezi semmire a tudomásulvételen kívül. Magyarország februárban kapta meg a több mint ezer oldalas román tanulmányt a verespataki bányanyitásról.

A dokumentumok tanulmányozása után alakította ki a kormány a hivatalos álláspontját. A kanadai Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen.

A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről és az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban. A szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna.

A döntés kulcsszereplői a bukaresti kormány magyar tagjai. A Kelemen Hunor vezette kulturális tárca rábólintott az RMGC régészeti mentesítési kérelmére. Így a Verespatakon arany-és ezüstkitermelést tervező cégnek már csak a környezetvédelmi tárca engedélyét kell megszereznie ahhoz, hogy megindulhasson a kitermelés.

A zöld tárcát is magyar politikus vezeti, Borbély László, aki bízik a tervezett, zárt rendszerű kitermelésben. Nemcsak a magyar kormány ellenzi az aranykitermelést. Román és nemzetközi környezetvédő szervezetek szerint is nagyon kockázatos a cianidos hasznosítás. Mint ismeretes Áder János Európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 januárjában nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, melyben a testület felszólította a Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban.

A Bizottság azonban a hatályban lévő jogszabályokra hivatkozva nem tiltotta be a cianidos bányászatot, mert álláspontja szerint a technológiának egyelőre nincs alternatívája. Sokan a 2000 januárjában történt tiszai ciánkatasztrófát hozzák fel ellenérvként. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezéskor csaknem 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a nagybányai zagytározóból a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került.

A méreganyag koncentrációja 180-szor haladta meg a megengedett határértéket, elpusztított minden élőlényt, és mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva. A tragédiát Európa egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófájaként tartják számon. Románia a román-ausztrál tulajdonú Aurult tette meg felelősnek, ám a román vizsgálatok szerint előre nem látható körülmények okozták a szerencsétlenséget.

Az RMGC 626 ezer uncia aranyat tervez kinyerni Európa legnagyobb lelőhelyéről a következő öt évben. A kanadai-román vegyesvállalat legalább egymilliárd dolláros bevétellel számol. A vállalat vezetői legutóbb azt mondták, hogy 2014-ben várható a bányanyitás és tizenöt év alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával.