Kevin Priemau ennek szellemében alaposan átalakította a "maradék" három sorát: Sofron és Vas mellé Benk András került, Mihályt Sikorcin helyettesítette Palkovics és Johansson mellett. A harmadik sorban pedig Magosi volt Ryan és Kovács társa. Jelen helyzetben a védelem sem kerülhette el az átszervezést. A bekk-párok a Láda-Tokaji, Pratt-Durco, Horváth-Sille formában álltak fel.

A kezdő harmadunk idén nagyon erős, ebben bízhattunk a 99-esek ellen is. A fergeteges kezdés most elmaradt: alig telt el három perc a mérkőzésből és máris kettős emberhátrányban kellett helytállni Láda és Pratt kiállítása miatt. A nyomást kibírta a csapat, majd négy perces fórt hagyott kihasználatlanul.

Az első periódus eredményességével továbbra sincs baj: a 15. percben Palkovics gólja jelentette a vezetést (0-1), majd Sofron a 18-ban már megnyugtató előnyt szerzett a középső játékrész előtt (0-2).

Próbált támadni a hazai gárda, de a Munro vezérelte védelem jól állta a sarat. Egészen a 34. percig, amikor emberelőnyből Jarrett hozta lőtávolon belülre a graziakat (1-2). További gól már nem esett, így az utolsó játékrész kérdése az maradt, hogy kitart-e az előny a végéig. Kitartott.

A betegségéből felépült Sikorcin a 48. percben visszaállította a két gólos különbséget (1-3), de Lembacher nem hagyta sokáig örülni a fehérvári híveket, egy perc sem telt el és máris az ördögök kapujában pihent a pakk (2-3). Idő még volt, de a Sapa már nem engedte el ezt a két pontot és a szenzációs teljesítményt nyújtó Munro vezérletével (40 lövésből 38-at kifogott a kanadai portás) borzasztóan fontos győzelmet aratott.

Akad még javítani való a csapat játékán, különösen az emberelőnyös helyzetek kihasználásában, de a rajt eddig reménykeltő: három idegenbeli mérkőzésből két győzelem.

Bár még csak a szezon elején járunk, de a mostan győzelem megerősíti a hitet a játékosokban és a szurkolókban egyaránt, hogy jó irányba tart a csapat. Csak végre egészség legyen...