Dr. Cser-Palkovics András lett az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság elnöke A parlamenti testület erről hétfőn döntött a fideszes Papcsák Ferenc indítványára, a kormánypárti képviselők és a Jobbik igen szavazataival.

Az LMP tartózkodott, az MSZP pedig nem szavazott. Az albizottság feladata lesz az eredetileg indítványozottak mellett az LMP javaslatára az is, hogy megállapításai összegzése után rendszerszintű javaslatokat is tegyen annak érdekében, hogy a jövőben ne alakulhasson ki a deviza-eladósodás terén a maihoz hasonló helyzet. A testület elnökét és további négy tagját a Fidesz adhatja majd, egy másik alelnököt - a Jobbik kérésére - a Jobbik delegál, egy-egy tagot az MSZP és az LMP küldhet a testületbe.

Az előterjesztő Papcsák Ferenc és a kormánypárti többség nem támogatta - többek között - az LMP-s Schiffer András azon javaslatát, hogy az albizottság által vizsgált időszak egészüljön ki az elmúlt 15 hónappal, mint ahogy a szocialista Ipkovich György indítványát sem fogadták be, hogy a testület az önkormányzati hitelállomány alakulását is tekintse át.

A kezdeményezések elutasításának indoklásaként Papcsák Ferenc azzal érvelt, az önkormányzatok devizahitel-állományának vizsgálatára ott van az önkormányzati, míg a kkv-szektoréra - amelynek vizsgálatát az LMP javasolta - a gazdasági bizottság.

Az alkotmányügyi bizottság megválasztotta a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság tagjait: az elnök Cser-Palkovics András (Fidesz) lett, a testület alelnöke frakciótársa, Mátrai Márta és a szocialista Steiner Pál; a fideszes tagok Budai Gyula, Gruber Attila és Varga István, a Jobbik Gyüre Csabát delegálja, és a független Pősze Lajos is tag lett.

Az LMP nem vesz részt a bizottság munkájában.

A testület tagjai szavaztak az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló, egyes jövedéki adók emeléséről döntő törvényjavaslathoz érkezett zárószavazás előtti módosító indítványokról is, amelyek mindegyikét támogatta a kormánypárti többség.