Most, amikor ezzel a grandiózus kiállítással a kommunizmus előtti korszak nagyszabású eseményeihez kívánunk csatlakozni, akkor tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik – mondta köszöntőjében a miniszterelnök. Hozzátette: megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit.

Megfogalmazása szerint „a gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddigi mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében, és zabolátlan vágyától hajtva a Nyugat – s benne a mi Európánk - olyan világgazdasági rendszert épített fe, s tett általánossá a Föld minden pontján, amely mára az erejét meghaladó kihívások elé állítja a kontinensünket.”

Fel tudjuk-e venni a kesztyűt, újjá tudjuk-e szervezni és megújítani hét évtizedes múltra visszatekintő európai politikai és gazdasági rendszerünket?– tette fel a kérdést Orbán Viktor. S ha igen, képesek lesznek-e a politikusok sikerrel kecsegtető tervekké kovácsolni e tudást? – fűzte hozzá. További kérdésként fogalmazta meg a kormányfő beszédében azt is, hogy e terveket Európa népei is elfogadják-e. „Visszatalálnak-e Európa nemzetei a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és az egyéni felelősség világába?” – emelte ki.

„Civilizációnk európai fele lemondani látszik korábbi sikereink és gazdasági felemelkedésünk mögött álló legfőbb hajtóerőiről, az élet spirituális mélységeiről; a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról, a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról” – vélekedett. Ezzel összefüggésben a kormányfő aláhúzta: mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát. Hozzátette: a kommunizmus megdöntését követő húsz zavaros év után végre gránit szilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Felülkerekedtünk rosszabbik énünkön, rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba vezető erőket, és létrehoztuk hazánk történelmének legnagyobb összefogását – mutatott rá.

Osztály, származás, vallás és politikai hitek határait átlépve, valódi nemzeti és kétharmados parlamenti forradalmat vittünk végbe – fogalmazott Orbán Viktor. Így és ezért jött létre Magyarország Alaptörvénye – szögezte le. Visszahelyeztük jogaiba az ősi, és ezer éve megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeséget, őseink tiszteletét, a gyermekeink és unokáink iránti kötelességet, a munka becsületét, a szellem alkotásainak elismerését, az elesettek iránti irgalmat, és az idegenek iránti lovagias nagyvonalúságot - fűzte hozzá.

A kormányfő aláhúzta: mi, magyarok az elmúlt ezer esztendőben két alapelvet kristályosítottunk ki, amelyet mindmáig követünk, ez a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye. Ez a két alapelv a történelem gyakran zavaros ködén is rendre átütött, és segítette a magyarokat, hogy jó irányba tarthassák hajójuk orrát és vitorláját. Megszállás, idegen uralom és ellenséges tankok sem tudták ledönteni ezt a két pillért – fűzte hozzá.

Orbán Viktor elmondta: a kiállításon azok a hősök láthatók, akik életüket, tehetségüket és erejüket a kereszténység és a nemzeti függetlenség szolgálatába állították. Ők a bizonyítékai annak az emberi vágynak, elemi életösztönnek, hogy kell lennie valaminek, ami nagyobb és lényegesebb nálunk, átível rajtunk: a Jóisten, a haza, a család. Ha szerencsés időkben élünk, és elég bátrak vagyunk, akkor mindhárom egyszerre – fogalmazott. Hőseinket tartjuk pajzsként magunk elé a cinizmussal szemben. Rájuk tekintünk, ha meg akarjuk erősíteni a lelkünket, és ők a lelkiismeretünk, ha elgyengülnénk a küzdelemben – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint Magyarország azért tudott fennmaradni, és azért köszönthetjük az új alkotmányunkat, mert mindig voltak olyan magyarok, akik nehéz és súlyos helyzetekben meghozták a legfontosabb döntéseket. Meghozták a kiállás, a hűség és a szabadság sokszor nehéz döntéseit – fűzte hozzá. Most is egy ilyen pillanatban vagyunk, az újraalapítás pillanatában, amely megújítja azt a közösséget, amelyet magyar nemzetnek hívunk – jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett: "1990-ben valahogy megakadtunk félúton, kellő összefogás és parlamenti többség híján, pártalkuk és pártkompromisszumok ingoványába süllyedtünk. Magunk sem tudtuk, merre van felfelé, nem jutottunk fel arra a magaslatra, ahonnan széttekintve, magabiztos kézzel, hosszú évtizedekre berendezhettük volna Magyarország életét". Orbán Viktor szerint elmaradt a világos és egyértelmű pillanat, amelyben mi, magyarok kinyilváníthattuk volna akaratunkat, hogy a diktatúra után megújítjuk szövetségünket a kereszténységgel és a nemzeti szuverenitás eszményével. Ma az a remény tölti el szívünket, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik, és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki járó elismerést az európai nemzetek közösségében – zárta beszédét Orbán Viktor.

----- Katona: Magyarország visszafoglalta saját történelmét

Katona Tamás történész beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország történelme során mindig alkotmányos ország volt. Az alaptörvény jelentőségét méltatva kiemelte: az ország ezzel visszafoglalta saját történelmét. Mint a megnyitót megelőző tárlatvezetésen Bellák Gábor és Bakó Zsuzsanna kurátorok elmondták, a Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével létrejött kiállítás a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken vagy kéziratokon keresztül, történeti kísérőszövegekkel mutatja be a magyar nép elmúlt évszázadait.

A 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek (mások mellett Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós vagy Fadrusz János) ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét: a 13,55 x 4,58 méteres vászon eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.

A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, az 1848-as Áprilisi törvények, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó ünnepségsorozat része volt a Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajz pályázat is. Mint Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott az MTI-nek korábban elmondta, a pályázat harminc nyertes alkotása az alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt újhistorikus festménnyel együtt a Hősök, királyok, szentek című kiállítás kísérőtárlataként lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában. Kerényi Imre a megnyitó előtt mutatta be az alaptörvény díszkiadását, melyet a tárlat közönsége is fellapozhat.

A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás 2012. augusztus 26-ig látogatható.